Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"
TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Szüts Emil: Adatok a megszállt Baranya-Pécs közigazgatásának helyzetéhez és a visszacsatolás katonai és politikai előkészítéséről (1918-1920)
A beiktatáskor a városháza közgyűlési terrne is zárva maradt úgy, hogy „a nagyobbrészt délvidéki szerb parasztokból és néhány újvidéki küldöttből álló társaság csak erőszak alkalmazása útján tudott oda bejutni.'"> A beiktatás körüli incidens után január 29-én Nendtvich polgármestert letartóztatták, vonaton a demarkációs vonalig kísérték és a városból kitiltották. Pandurovics László január 28-án a Károlyi-kormány által kinevezett dr. Kerese György kormánybiztostól a főispáni hivatalt átvette. Kerese a belügyminiszternek küldött jelentésben leírja a történteket. E szerint tiltakozott Pandurovics törvénytelen kinevezése ellen, s csak a fegyveres erőszaknak engedve adta át tisztségét, amelyről a vármegyei főjegyző, alispánhelyettes és a tiszti főügyész jelenlétében jegyzőkönyvet vett fel - ennek aláírását azonban Pandurovics megtagadta. Január 30-án a súlyos beteg Stenge Ferenc alispánnal együtt kitoloncolták a megszállott területről. Sásdra ment, ahol átvette az 55 meg nem szállott község irányítását, 5 Nendtvich polgármestert kinevezte tiszteletbeli főjegyzővé és megbízta, hogy a meg nem szállott megyerészen az alispán teendőit lássa el. 1 ' Ezt követően Pandurovics főispán és Raies alispán Szinkovich Károly vármegyei főjegyzőn keresztül eskü és szolgálattételre szólította fel a tisztviselői kart, amely azt megtagadta, mire hivatalukból eltávolították őket. A járási tisztviselőkkel február 10-én hasonló eljárás történik, míg a községi elöljáróságok felváltását, a megbízandó járási főszolgabírók teendői közé utalták. 7 A szerb kerületi közigazgatás élén főispán (véliki zsupán) a járások élén főszolgabíró (srevki nacsalnik) áll. Az összes közigazgatási tisztviselőt a kormány nevezi ki. A tisztviselők nagy része nem rendelkezik a beosztásukhoz szükséges szakismeretekkel. Állásukban elsősorban a jövedelemszerzés nagyszerű forrását látják, rendkívül nagy a korrupció. Mindehhez járul az is, hogy a tisztviselők jog- és hatásköre szabályozatlan, de széles körű diszkrecionális joggal felruházott. Függésük az uralmon levő politikától nagyon direkt, s mivel abban még nagyon sok a változás, kialakulatlanság, a közigazgatás is bizonytalan, változó. (1924. január 1-ig a délvidéki közigazgatást az ún. BBB — Bácska, Bánát, Baranya - osztály meglehetős önállósággal kezelte.) A megszállók magatartásában jelentkező „keményedés", a közigazgatás közvetlen kézbevételére irányuló határozott törekvés okai között, bizonyosan jelentős szerepet játszottak az egyre nehezebbé váló gazdasági viszonyok. A baranyai területek elszigeteltségéből, illetve a terület tényleges hovatartozásának tisztázatlanságából származó bizonytalanságból, s az ezekkel szervesen összekapcsolódó valutáris és pénzügyi anarchiából fakadtak a további nehézségek. A fentieket támasztja alá a hivatali szervezeten belül a gazdasági irányítást ellátó területek Belgrádból elrendelt kiépítése illetve az újvidéki Narodna Uprava egyre növekvő számú gazdasági vonatkozású rendelkezése. Mindezek a problémák a lakosságot közvetlenül is érintették, s fokozták a megszállással szembeni elégedetlenséget, s alapot teremtettek olyan átmeneti összefogásra, amelyen belül az osztályellentétek időlegesen háttérbe szorulnak, s az idegen hatalom elleni tiltakozás, a nemzeti identitás kerül előtérbe. A január végétől tevékenykedő szerb főispán-kormánybiztos egyre több korlátozó intézkedést hozott a munkások politikai és gazdasági szervezeteire is. így az idegen hatalom oldaláról jelentkező politikai elnyomás kiváltja a vele szemben osztály alapon történő ellenállást is. Az. eseményeket a megye alispánja által összeállított jelentés így írja le: . . . Magát a forradalmi szenvedélyekkel a végtelenségig izgatott munkásságot a megszálló hatalmasság által engedélyezett félintézkedések szintén nem elégítették ki. 13. B. Helytörténetírás 1982. 193