Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Tegzes Ferenc: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának megalakulása és működésének kezdetei a dualizmus időszakában

könyvi adatai az 189311894-es tanévben

7

'

1 a i "

i í/i Az iskola Anyanyelvük Koruk , ' ' tannyelve 34 24 16 igen nem 12 176 28 19 149 196 igen nem 14 101 1 3 91 28 nem igen 691 75 3 7 462 314 igen nem 29 10 32 7 igen nem 125 51 5 3 95 89 igen nem is javasolt, mint a fehérneműk szabását és varrását, gallérok és kézelők készítését, felsőruha szabást és varrást, nyakkendőkészítést, csomózást, csipkeverést, fehér, színes és műhímzést, művasalást stb. Ez az iskolatípus lényegében a szegényebb sorsú nők megélhetésének lehetőségét hordozta magában. Mivel Pécs város tanácsa 1898-ban a kérdést elvetette, Schneider István elképzelése csak 1929-re vált valóra.

81 A baranyai iparoktatás a céhek megszűnésétől a századfordulóig, mint láttuk, ellentmondásos képet mutat. Az 1872—1884 közötti években a szervezetlenség, a jobb megoldásra törekvő erőfeszítések, az egyre eső színvonal volt a jellemző, amelyhez nagyban hozzájárult a kisipar egyre súlyosbodó általános válsága. Az első fordulópontot az 1884-es ipartörvény jelentette az iparoktatásban, amely egy új iparoktatási rendszer előfutára volt. A század utolsó évtizedében kiadott új tanterv, a szervezeti változások, a fiatalokkal való egyre nagyobb törődés lassú, viszontagságokkal és buktatókkal terhes fejlődést hozott. A kézműipar szakmai utánpótlásának biztosítása mellett, a technikai fejlődés következtében, a gyáripar is a nagyobb tudású fiatal szakembereket kereste. Magyarországon az 1890/1891-es tanévben bizonyíthatóan 306 alsófokú iparostanonc-iskola működött. Ezek mindegyike 1890-ig megalakult. A tanévben összesen 58 879 tanonc volt beírva, mégpedig 1682 tanító keze alatt. Átlagosan számolva 35 fős osztályokat állíthatunk össze országos viszonylatban, természetesen ez területenként változó. A Dunántúlon ugyanekkor 52 ipariskolában 9664 tanonc tanult, akiket 264 tanító irányított. Ez azt jelenti, hogy 35-36 fős osztályokat számolhatunk átlagosan az ekkor létező 12 megyében, a főváros budai részét figyelmen kívül hagyva. Esztergom megyében egy ipariskola működött, Esztergom településen 392 tanonccal és 8 tanítóval. Fehér megyében három ipariskola funkcionált, Bicskén, Móron és Székesfehérvárott, két középszerű és egy jó eredménnyel. A 754 tanoncra 18 tanító jutott. Győr megyében két ipariskolában oktatták a tanoncokat, Győr-szigeten és Győr városban, 640 tanonccal és 14 tanítóval, középszerű és jó eredménnyel. Komárom megyében három ipariskolát működtettek, Kisbéren, Tatán és Komáromban, középszerű és jó eredménnyel, 816 tanonccal és 17 tanítóval. Mosony megyében két ipariskolában oktatták a 196 tanoncot, akik élén 8 tanerő dolgozott. Magyaróváron közepes, Mosonban jó eredményt értek el.