Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Tegzes Ferenc: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának megalakulása és működésének kezdetei a dualizmus időszakában

Baranya megye ipariskoláiba járó tanoncok anya Osz- Be- Vég­tó- ír- zet- Vallásuk lyok tak tek Iskola helye Mágocs 3 40 38 1 1 6 Mohács 9 345 285 281 28 13 1 23 Németbóly 2 119 105 102 1 15 1 Pécs 14 776 716 694 1 15 29 37 Pécs Zsolnay 2 39 39 35 2 1 1 Siklós 3 184 132 141 7 27 1 8 az építőiparos tanulóknál 1 előkészítő osztály, 1 első osztály, 1 második osztály és 1 egyesített második és harmadik osztály. Az előkészítő osztályokat az ipariskola bizottsága 2 csoportra osztotta. Az elsőbe azok a faluról városba került fiatalok jártak, akik még olvasni is alig tudtak, a magyar nyelvet pedig egyáltalán nem be­szélték. A másik csoportba azok kerültek, akik ugyan a nyelvet rosszul bírták, de legalább egy kicsit tudtak írni, olvasni és számolni. Külön problémát jelentett az új tantervvel egyidőben kiadott tankönyv, amely annyira bőséges volt, hogy a rendel­kezésre álló idő alatt a tananyagot nem lehetett a gyermekekkel elsajátíttatni. Nagy sikert ért el a húsvéti ünnepek alatt megrendezett munka- és rajzkiállítás. A tanulók száma nőtt, annak dacára, hogy néhány mester addig nem iskolázta be tanoncát, amíg az egyéves próbaidő le nem járt. Az évvégi záróvizsgák mutatták, hogy a tantestület nem végzett hiábavaló munkát, de a hiányos nyelvtudás nagymértékben visszavetette az oktatás eredményességét. Ez 314 gyermeket érintett, akik faluról jöttek tanoncnak." Az 1895 1896-os tanév végén a baranyqj iparoktatás szegényebb lett. A keres­kedelemügyi miniszter megszüntette a mágocsi agyagipari iskolát, tekintettel an­nak alacsony látogatási arányára, hiszen évi 7-8 fiatalért az iskolát nem volt érdemes tovább üzemelten!. 78 A következő tanévekben lassú, de érezhető fejlődés látható az ipariskolák okta­tási színvonalában. Az iskolafenntartók igyekeztek egyre nagyobb támogatásban részesíteni a tanoncokat, amely kihatott az elért tanulmányi eredményekre. Ez az előre haladás bizonyítható az egyes tanévekről készült országos jelentéseken ke­resztül, amelyek megyei adatokat jócskán tartalmaztak. 71 ' A korábban hangoztatott panaszok egyre kevesebbszer hangoztak el. Az iskolarendszerű képzés mellett 1898-ban újabb tanfolyamok indultak a megye területén, mint az elektrotechnikai, kazánfűtői és gépkezelői. 80 Lépések történtek a női iparoktatás területén is. A női ipariskola létesítésének terve más magasabb szintű oktatási intézmények kivitelezhe­tetlensége után merült fel igazán. A koncepciót Schneider István dolgozta ki. Véleménye szerint két évfolyam megnyitása feltétlenül szükségesnek látszott. Mint kifejtette, az elméleti tárgyak közé fel kell venni a rajzot, a kereskedelmi számtant, a könyvvitelt, a kereskedelmi és váltóismeretet, a magyar és német irodai munká­latokat és levelezést, áruismeretet, kereskedelmi földrajzot és szépírást. Rendkívüli tárgyaknak tervezte a felügyelőigazgató felolvasások formájában a magyar irodal­mat, a művelődéstörténetet, a neveléstant és természettant. Gyakorlati tárgyakat

Next

/
Thumbnails
Contents