Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Tegzes Ferenc: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának megalakulása és működésének kezdetei a dualizmus időszakában

viselő) tagokat, mi nem tesszük ezt. Csak annyival egészítjük ki, hogy még 10 tagot kellett a vármegyei közgyűlésnek törvényhatósági tagjai közül beválasztani a közigazgatási bizottságba. Ezt a zempléni szabályrendelet, a törvénynek megfelelően, rögtön az 1. pontban rögzíti. Viszont nem tünteti fel a szakelőadók feladatköreit. 20 Tervezetből kimaradt az 1876:VI. tc. 14. § b) pontja, a 17. §, az 1876:VII. tc. §-ai. 21 27. § a tervezetben nem szerepel. 22 A tervezetből hiányoznak a 27., 36., 37., 38. és a 134. §-ok. 23 A tervezetben a következő betoldás található a „gőzkazánok" szó után: „hatáskörére vonatkozó utasítás ll-ik rész 1

ik §-a". Ezt nyilván értelemzavarónak találták s ezért hagyták ki, -'' Ilyen esetben az ügyirat külzetére rávezették, hogy „ülésen kívül". 2o a következő formát használták, mely korszakunk egész ideje alatt megmaradt: (első oldal) Közigazgatási Bizottság év ... hó nap . . . án jegyzőkönyvi iktatói szám egyúttai elintézett iktatói szám Jelen voltak Tárgy: Előadó határozati javaslata (ide azt vezették be, hogy milyen módon történt a határozat elfogadása: egyhangúlag vagy módosításokkal vagy szótöbbséggel) (második oldal) : Határozat Zemplén vármegye Közigazgatási Bizottságának jegyzőkönyveinél a határozatba kellett belefoglalni, hogy a szavazás során szótöbbséggel fogadták-e el, illetve, ha anyagi felelősséggel járó döntésről volt szó, akkor név szerint fel kellett tüntetni az ,,igen"-nel és a „nem"-mel szavazókat is. (Zemplén vm. K. B. ügyrendje, 17. §.) 26 A tervezetben nem szerepel még az „iratnak és okmánynak" szavak. Nyilván a pontosítás végett vették be a végleges szövegbe. -' A „jelenlevőket" szó a pontosabb meghatározás miatt utólag került bele a szabályzatba. 28 A tervezetben nem hitelesítő választmányról van szó, hanem a Közigazgatási Bizottság elnökéről vagy helyettesítőjéről. Zemplén vármegye Közigazgatási Bizottságának ügyrendje annyira fontosnak tartotta, hogy több pontban is foglalkozik részletesen az ülési jegyzőkönyvek hitelesítésének módjaival. (Zemplén vm. K. B. ügyrendje. 18., 19., 20., 21. §-ok.) 29 Ezt a nagy terhet az 1897. évi közigazgatási bizottsági ügykezelési szabályzat már levette a vármegye főlevéltárnokának a válláról és a vármegyei kiadó kötelességévé tette. (Lásd: 1897. évi ügykezelési szabályzat 12. pont.) A Közigazgatási Bizottság jegyzőkönyve nem rögzítette a szabályrendeletet, úgy mint azt az 1876. évinél tették. A jegyzőkönyvben a következőt találjuk: a kiküldött bizottság beterjeszti az ügyviteli szabályzat átdolgozott tervezetét, valamint az 1886:XXII. tc. és a XXIII. tc. alapján megalakított fegyelmi bizottmány ügyrendjét. A beterjesztett tervezetet egész terjedelmében elfogadta az ülés. Ezzel egyidőben természetesen hatályon kívül helyezték az 1876. évi szabályzatot. Az ügyviteli szabályzat tervezete megtalálható Baranya vármegye alispánjának iratai közt, a 8860/1897. szám alatt. Tisztázati példány nincs itt. A Baranya vármegye Hivatalos Lapjában közzétett szabályrendeletet közöljük le. 31 Ez eredetileg a tervezetben a 17. pontként szerepelt. 32 Az előadók véleményezték az 1876. évi szabályrendeletet. Többen közülük javasolták ezt a napot. A tiszti főorvos indokolta is javaslatát: az általa összeállítandó jelentéshez