Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Tegzes Ferenc: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának megalakulása és működésének kezdetei a dualizmus időszakában

szükséges információk a járásokból csak a hónap 4., 5. napja körül futnak be. Valószínűleg ez lehetett a többi szakág előadójának javaslata hátterében is, ha nem is írták le. (Javaslatok megtalálhatók a Baranya megyei alispáni iratok közt a 8860/1897. szám alatt.) 33 Kimaradt annak az esetnek a felvétele, hogy mi történjék akkor, ha a Közigazgatási Bizottság ülésének napja ünnepre, vagy a megyei közgyűlés napjára esik. Ennek a fontos rendtartási pontnak a pótlását vitte végbe a Közigazgatási Bizottság 1898. március 8-i ülése, melyen azt a határozatot fogadták el, hogy ilyen esetekben az előző ülés állapítja meg, esetről esetre a következő ülés időpontját. (Bm. L. Bvm. K. B. jkv. 175/1898. sz.) 34 A tervezetben ez a fejezet kidolgozatlanabba szerepel: ,,A rendes ülések alkalmával az összes albizottságok is meghívottaknak tekintetnek, úgy hogy a bizottsági üléskor bármely albizottság ülést tarthat". 3

5 Az előadók javaslataiban a délelőtt 10 órai kezdés szerepelt. Ezt valószínűleg későinek tartotta a bizottság a megtárgyalandó ügyek mennyiségéhez képest. 36 A tervezetben a 19. pont alatt szigorúbb előírás szerepel: ,,A bizottság előadó tagjai székhelyükről való távozásukat az elnöknél bejelenteni tartoznak, valamint kötelesek bejelenteni az ülés előtt 24 órával azt is, hogy ha a bizottság ülésén helyettesük által lesznek képviselve". Ezt vastag kék postaironnal áthúzták. A távollevőkről és a tagok nyilvántartásáról szóló bekezdések a tervezetből hiányoznak. Liberálisnak tűnik Zemplén vármegye Közigazgatási Bizottságának szabályrendeletéhez képest, amely a 9. §-ában kimondja, hogy aki 6 egymást követő ülésen indokolatlanul nem jelenik meg, elveszti tagsági helyét és legközelebb nem is választható meg. 37 A miniszteri rendeletre való hivatkozás a tervezetben nem szerepel. 38 Ennek a fontos közjogi-hitelesítési eszköznek a szabályrendeletbe való felvétele is mutatja a Közigazgatási Bizottság működési mechanizmusának szervezettebbé válását. Az 1876:VI. tc. nem intézkedik a pecsét használatáról. Nem találkozunk Zemplén vármegye Közigazgatási Bizottságának szabályrendeletében sem ennek a fontos aktusnak a rögzítésével. Csak az 1902-ben kiadott „ügyviteli Szabályzat a Közigazgatási Bizottságok részére" 96. §-ának 2. bekezdése tartalmaz erre vonatkozóan előírást. 39 Ebben a vonatkozásban Zemplén vármegye Közigazgatási Bizottságának szabályrendelete teljesebb, mert ott az albizottságok működési formáit részletesen rögzítették. 4,1 Az iratok ügykezelésének ennyire aprólékos kidolgozása figyelemre méltó. Zemplén vármegye Közigazgaási Bizottságának szabályzata nem tér ki erre a kérdésre. Ennél precízebben csak az 1902. évi egységes ügyviteli Szabályzat tartalmaz útmutatást. 41 Ennél a pontnál a tervezetben csak annyit írtak, hogy ,,az iktatói, valamint általában a kezelési teendőket a vármegye kezelő és segédszemélyzete látja el". 43 Az előiratra vonatkozó betoldásként található a tervezetben. 43 A tervezetben ez úgy szerepel, hogy az alispánnal együtt vezették. 44 Ez a bekezdés hiányzik a tervezetből. 45 A gondolatjel közötti, utólagos betoldás a tervezetben. 46 Az előadóknak való megküldési idő pontosítása eredetileg a tervezetben nem szerepel. A tiltó rendelkezés hiányzik a tervezetből. 48 A tervezetből kimaradt az 1886:XXII. tc. 97. § a), b) és a 98. § b) pontja, valamint az 1886:XXIII. tc. 6. § a), b) és a 7. §. 40 A tervezetben felsorolták a konkrét jogszabályokat: 1886:XXII. tc. 97. § a), b), 98. § b) pontja, valamint az 1886:XXIII. tc. 6. § a), b) és a 7. §. 50 Az 1876:XIV. tc. 60. § a tiszti főorvos beküldött véleményező javaslatára került be a szabályzatba. (Bm. L. Alispáni iratok. 8860/1897. szám.) 51 A pénzügyminiszteri utasításra való hivatkozás hiányzik a tervezetből. r

'

2 Az Államépítészeti Hivatal vezetőjének javaslata tartalmazta a közutak és gőzkazánok ügyében kiadott 1896:VI. tc. 25-29. §-aira való hivatkozást, valamint a 22790/1886. számú kormányrendelet említését. 53 Az 1882:XX. tc. 1. §-a utalja hatáskörébe, ezzel a posta- és távirdakerület igazgatójának tagsági helye megszűnt a közigazgatási bizottságban. 54 A jövőbe utaló, népoktatást érintő törvények és rendeletek említése a királyi tanfelügyelő külön észrevételére került bele a szabályzatba. 53 Ez a törvény rendelte el, hogy a vármegyei közigazgatási előadó tagja legyen az igazgatási bizottságnak. 56 Ezt követően a következő bekezdés szerepel a tervezetben, melyet kihúztak: ,,Ezenkívül ülésben intézendők el a kormánynak mindazon rendeletei, amelyekkel bizonyos ügyekben az eljárás szabályoztatik, vagy amelyek általános Intézkedéseket tartalmaznak. 57 A tervezetben itt egy kihúzott rész következik: „amennyiben érdemi intézkedésekkel nem kapcsolatosak". 11. B. Helytörténetírás 1982. 161