Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Tegzes Ferenc: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának megalakulása és működésének kezdetei a dualizmus időszakában

az elnöknek és a bizottsági tagoknak pedig jogában áll az ügy eldöntésére lényeges iratnak, okmánynak, vagy bármely csatolmánynak fölolvasását kívánni. Az ügy fölvilágosítása érdekében a bizottság tagjai az ügy állására és részleteire vonatkozólag az előadóhoz kérdéseket is intézhetnek. Az ügy földerítése után az előadó a határozati javaslatot, s esetleg az ennek folytán kiadandó rendelet vagy fölterjesztés, átirat szövegét olvassa föl. 25. A bizottság tagjai nézeteiket az előadás befejezése után adják elő. A tanácskozást az elnök vezeti, és a tárgyhoz bármikor szólhat.

(i;î A tárgyhoz minden bizottsági tag csak egyszer szólhat; az előadó azonban bármikor fölszólalhat. Az indítványt tevő a zárszó jogával élhet. Szót kérhetnek bármikor, kik félreértés vagy személyes megtámadtatás czimén szólani, ténybeli fölvilágosítást adni, vagy az ügyrendre hivatkozni akarnak. Ezenkívül ha a kérdés szavazás alá kerül, a kérdés föltételéhez minden bizottsági tag hozzászólhat.

64 Egy bizottsági tag sem vehet részt a tanácskozásban oly tárgyak fölött, melyekben, mint magánfél érdekeive van, vagy melyekben már más minőségben, mint bíró, ügyvéd, meghatalmazott stb. működött. 26. A határozathozatal alapját mindig az előadó javaslata képezi, s ezért szavazás alá első sorban az bocsátandó. Ha az el nem fogadtatik, akkor a módosítványok és ellenindítványok közül az bocsátandó szavazás alá, mely legközelebb áll az előadói javaslathoz, és ha ez sem fogadtatnék el, akkor következnek ugyanezen elv szerint a többi módosítványok, s végre az ellenindítvány. 27. A bizottság határozatai a jelenlevők általános szótöbbségével hozatnak. Ha valamely szavazásnál a szavazatok egyenlően oszlanak meg, az elnök szavazata dönt. 1876. VI. t. cz. 67, §-ában jelzett esetekben azonban joga van a kisebbségnek követelni, hogy önmaga

11

' által szerkesztett külön véleménye szintén íölterjesztessék. Név szerinti nyilvános szavazásnak az 1876. VI, t. cz. 63. és 73. §-ok eseteiben van helye. Szavazások alkalmával a kérdés mindig akként teendő fel, hogy arra ,,igen"-nel, vagy ,,nem"-mel lehessen szavazni. Az egyes igazgatási ágak főnökei nem szavazhatnak akkor, midőn az általuk hozott határozat elleni fölebbezés fölött kell határozni. Nem szavazhatnak továbbá azon bizottsági tagok sem, kik a 25. § szerint a tárgyalásban sem vehettek részt. 28. Az államkincstárt érdeklő határozatok hozatalánál a kir. pénzügyigazgatónak, vagy akadályoztatása esetén helyettesének, — népiskolai ügyekre vonatkozó határozatok hozatalánál pedig a kir. tanfelügyelő, esetleg helyettesének jelenléte szükséges. A pénzügyigazgató helyettesére nézve az 1889. évi XXVIII. t. cz. 5. §-a irányadó.

1

''' 29. Az előadó határozati javaslatának elfogadása esetén a többség által netán kívánt kihagyások, hozzáadások és módosítások az előadó által azonnal teljesíttetnek. A bizottsági jegyző ily esetekben az előadói ívre följegyzi röviden az elfogadási záradékot következőkép: „elfogadtatott egyhangúlag, vagy általános szótöbbséggel, vagy azon módosítással, kihagyással, hozzáadással stb." Az előadó köteles a határozatot megszerkeszteni akkor is, ha javaslata elvettetett, vagy lényegesen módosíttatott.

67 Az ekként módosított új határozat

68 mindenkor az eredeti előadói ívre, szükség esetén betéti ív használásával irandó és legkésőbb 24 óra alatt bizottsági jegyzőnek átadandó.

69 A bizottsági jegyző által egyébiránt az, hogy előadó határozati javaslata „elvettetett", a hozott új határozat lényegével, az előadói ív illető rovatába minden esetre bejegyzendő. A törvény értelmébeni (1876. VI. t. cz. 63. és 73. §) névszerinti szavazásoknál a bizottsági jegyző az egyesek szavazatát névszerint az előadói ívre följegyzi. 30. A közigazgatási bizottság tagjai az általuk tapasztaltak folytán észrevételeiket, és ezek kapcsán indítványaikat vagy a szakelőadói havi jelentések előterjesztése, vagy bármely egyes ügy tárgyalása alkalmával megtehetik, s az általuk ekként tett észrevételek és indítványok fölött nyomban határozat hozandó. Ezen indítványok, valamint az előadó javaslatával szemben tett ellenindítványok az indítványt tevő által írásban foglalandók, és bizottsági jegyzőnek átadandók. önálló indítványok az ülést megelőzőleg 1 órával az elnökhöz írásban benyújtandók. Az önálló indítványok alapján hozott határozatokat, föliratokat, és átiratokat azon szakelőadó kötelessége megszerkeszteni, kinek ügykörébe a határozat, fölirat vagy átirat tárgy tartozik. 31. Az egyes előadói ívek a bizottsági jegyző áJtal az elfogadási záradékkal elláttatnak, és ugyancsak bizottsági jegyző által számsorban gyűjtetnek össze, és rendeztetnek, az ezek után befűzendő előadói ívek képezik egyszersmind a bizottsági ülések jegyzőkönyveit. Az ülési jegyzőkönyvek hitelesítése a jegyzőkönyv külső lapjára vezetendő záradékban történik, melyet az elnök és jegyző aláír.'

0