Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"
TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Tegzes Ferenc: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának megalakulása és működésének kezdetei a dualizmus időszakában
vőn, hogy helyette „negyedévi jelentések lehetnének", 126 de tény az, hogy a közigazgatási bizottságok fennállásának egész ideje alatt a havi jelentéstételi kötelezettsége a közigazgatási ágak vezetőinek fennmaradt. Ha a Baranya vármegyei Közigazgatási Bizottság tagjainak az 1878. évi üléseken beterjesztett havi jelentésekhez való viszonyulását nézzük, kétségtelen, hogy az ellenzőinek adhatunk igazat. Olyan érzésünk támadhat, amit egy szakíró úgy fogalmazott meg, hogy „nálunk a bizottsági tagok nagyrésze abban a tévhitben él, hogy amikor a bizottság tagjává lesz, csak jogokat szerzett, amelyeket gyakorol, ha úgy tetszik, de nem érzi a közügyekben való megbízatás kötelező mivoltát".'-' Mert az is igaz, hogy a „közigazgatási bizottságokban előterjesztett havi jelentések természetszerűleg különböző fokon keltettek érdeklődést", 128 de nincs akkor igaza, amikor azt állítja, hogy az utakról szóló - vármegyei államépítészeti hivatal főnöke által tett jelentés - „a vármegyei uraknak valóban szívügyük volt". JJ;l Ugyanakkor a börtönökről szóló jelentéseket tartotta sablonosnak. Persze valószínű, hogy a jelentések minősége, színvonala, terjedelme közigazgatási bizottságonként különböző volt, de tény, hogy Baranya megyében akármilyen is volt egy jelentés, az ülések résztvevői egyhangúlag tudomásul vették, és a törvény által is megkívánt észrevételek, hozzászólások nem hangzottak el. Az előadók által beterjesztett jelentések forrásértékét, sokrétűségét vagy éppenséggel sablonos voltát az adott jelentés kapcsán értékeljük. Véleményem szerint az a cél, hogy a havi jelentések lennének azok az eszközök, amelyeken keresztül az állami igazgatás és az önkormányzati igazgatás szervei közt az összhangot biztosítanák, nem mutatható ki jelen esetben. Egynémely jelentést nézve pedig az a meggyőződésem, hogy az adott igazgatási ágazat működését sem segítette. A havi jelentések bemutatását abban a sorrendben végezzük el, ahogy a bizottsági üléseken elhangzottak: alispán, árvaszéki elnök, tiszti főügyész, tiszti főorvos, adófelügyelő, a vármegyei államépítészeti hivatalt vezető főmérnök, királyi tanfelügyelő, királyi ügyész, a posta- és távirdaigazgatóság igazgatója. 1. Alispáni jelentések A havi jelentések a Közigazgatási Bizottság ügyforgalmi kimutatásait tartalmazzák olyan bontásban, hogy: katonai elbocsátási és szabadságolási ügyek, nősülési engedélyek, fellebbezések, egyéb. Igaz, hogy az „egyéb" ügyek eltörpülnek a katonai ügyek mennyisége mellett. Ezt követően az elintézett ügydarabok számáról ad kimutatást, ülésen és ülésen kívül elintézettekre bontva. Kitér mint külön beszámolási részre a községi elöljárók ellen indított fegyelmi ügyekre is, ezek beindításáról és befejezéséről is tájékoztatva a Közigazgatási Bizottságot. A megbüntetett személyeket név szerint felsorolja a büntetés nemével együtt. Ezeknek a jelentéseknek az alapján fel lehet vázolni, hogy az alispán ügykörében, mint a Közigazgatási Bizottság előadójának hogyan alakultak az ügykategóriái. Megállapíthatjuk, hogy a legtöbb terhet a katonai ügyek tárgyalása rótta rá. Azonban, ha a Közigazgatási Bizottsághoz beérkezett ügyeket statisztikailag akarjuk feldolgozni, vizsgálni, nem az alispáni jelentéseket kell használni, hanem az iktatókönyvet, amiből az is kiderül, hogy ülésen kívül vagy ülésben intéztek el egyes ügyeket.