Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Tegzes Ferenc: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának megalakulása és működésének kezdetei a dualizmus időszakában

2. Árvaszéki elnök jelentései Az alispánhoz hasonlóan az „ügyforgalomról" tesz jelentést. Statisztikai kimutatások ezek arról, hogy a vármegyei árvaszékhez az adott hónapban hány ügydarab érkezett be, ebből az árvaszéki ülésben hányat intéztek el, hány maradt függőben az előző hónapról, illetve mennyi maradt elintézetlen a következő hónap árvaszéki ülésére. Egyedül az árvaszéki elnököt kötelezte törvény (1877:XX. tc. 213. §.), hogy negyedévenként is tegyen jelentést a közigazgatási bizottság részére a vezetése alatt álló ágazat helyzetéről, működéséről. Ennek a jelentésnek első felében ugyancsak az ügydarabok számszerű alakulásáról tesz említést. A beterjesztett jelentés második felében a megyében gyámság és gondnokság alatt álló személyekről közöl számszerű kimutatást. így megtudhatjuk, hogy pl. az 1878. I. negyedévben „tékozlás miatt 7, elmebetegság miatt 47, siketnémaság miatt 18, távollét, börtön, katonaság stb. miatt 84 egyén került gondnokság alá". Megtudjuk továbbá, hogy ingó és ingatlan vagyonnal bírt 4876 gyámolt, csak ingó vagyonnal 53 fő, pénztőkével 4529 fő, ékszerrel, értékpapírral, kötvénnyel 3439 fő. Teljesen vagyontalan 476 fő volt a megyében. „Árvatárilag" 7968 fő vagyonát kezelték, míg „házilag" 4929 főét. Gyámság-gondnokság alól felszabadult 346 egyén.

150 Mint rendtartási ügyet megemlíti a jelentést tevő, hogy az „árvaszéki üléseken részt venni hivatott bizottsági tag urak meghívásaikat kellő időben kézhez kapják, mely meghívások könnyebb és csinosabb kiállítása tekintetéből nyomtatott űrlapokat és borítékot szereztem be".

1:11 A III. negyedévről szóló, október 12-én kelt jelentés az előzőekben ismertetett részek mellett arról számolt be, hogy a nyár folyamán 176 községi árvatárt vizsgált meg az árvaszék, és vett át.

l:íMegállapítható, hogy ügykezelés szempontjából és ügymenetvizsgálat tekintetéből a havi és a negyedévi jelentések hasonló célt szolgáló fejezetei statisztikailag használhatók csak. A negyedévi jelentések pedig szociális szempontú kutatást segíthetik a gyámság-gondnokság alatt lévő személyeket illetően. 3. Tiszti főügyész jelentései Ezekben a jelentésekben szintén csak a számára küldött, elintézést igénylő ügydarabokról kapunk részletes képet. Nemcsak az „érkezett-elintézett-elintézés alatt álló" szokványos kategóriákat tünteti fel, hanem az ügyek típusfelsorolását is. Példának álljon itt a február hóról készült jelentése :

1:1:1 ,,Megye részéről: érkezett 17 ügydarab, elintéztetett különféle módon 14 ügydarab, elintézés alatt van 3 ügydarab. A kincstár részéről: érkezett 122 ügydarab, elintéztetett 63 ügydarab és pedig sorrend tárgyalással 11, vételár felosztással 11, perfelvétellel 1, elsőbbség benyújtatott 4, elsőbbség tárgyaltatott 4, végrehajtás bekebelezés beadatott 13, különféle elintézést nyert 19, elintézendő-elintézés alatt maradt 59. „Kincstári követelés címen a törvényszéknél felvétetett és adófelügyelőséghez áttétetett 256 ft 98 kr." 4. Tiszti főorvos jelentései A jelentések „lebészeti" (meteorológiai) - közegészségügyi-állategészségügyi tárgykörökre bontva tárják elénk a megye 1 havi helyzetét ebből a szempontból.