Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Tegzes Ferenc: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának megalakulása és működésének kezdetei a dualizmus időszakában

Amennyiben nem tartotta a kérelmező családjához tartozó nők munkaképtelenségét kellően „beigazolva", elutasító határozatot hozott, avval a záradékkal, hogy a határozat ellen a kézbevételtől számított 14 nap alatt a honvédelmi miniszterhez lehet fellebbezni, és visszaküldte a járás szolgabíráján keresztül a folyamodó félnek. A Közigazgatási Bizottság 1878-ban 373 nősülési engedélyt tárgyalt. Ebből ,,megadható"-nak talált 337 ügyet, elutasított 36 kérelmezőt. Mivel az ülések havonta voltak, a beadványok pedig felszaporodtak a két ülésszak között, ez a „nősülési engedélyt szorgalmazó felek sürgetéseire, s elégedetlenségük nyilvánítására is számos, épen nem jogosulatlan alkalmat szolgáltat,"

40 a februári ülés egy egyszerűsítő, a nősülési engedélyek körüli eljárást meggyorsító indítványt fogadott el és terjesztett fel a honvédelmi miniszternek. A lényege ennek az volt, hogy a megadhatónak véleményezett engedélyeket ne az ülésen tárgyalják, hanem az alispán, a Közigazgatási Bizottság nevében terjessze fel a minisztériumba, s erről csak a havi beszámolóiban térjen ki számszerűleg.

41 Azonban ennek a feladatkörének, ilyen formában egészen sokáig kellett megfelelnie, mert csak az 1912:XXX. t. c. 87. §-a hatálytalanította az 1876:VI. t. c. 35. §-át. Valamivel kevesebb munkát rótt a testületre és az alispánra a katonaságtól való elbocsátási kérelmek elintézése. Ebből 1878-ban csak 104 érkezett be, melyből 72 esetben megadhatónak tartotta a testület az engedélyt, 32 esetben nem. Ezeket a kérelmeket az illetékes hadkiegészítési parancsnokság vagy honvédzászlóalj parancsnokság küldte meg, véleményes jelentésével felszerelve. A Közigazgatási Bizottság minden esetben a katonai parancsnokságok véleményét vette figyelembe és avval megegyezően hozta meg döntését. A pártolólag véleményezett kérelmeket szintén a honvédelmi minisztériumba küldte fel. Míg az el utasította ka t a minisztériumnak, fellebbezési lehetőség feltüntetésével visszajuttatta a kérelmezőhöz.

42 A katonai ügyekkel való foglalkozáson kívül volt még egy témakör, ami rendszeresen visszatért az alispán feladatainál. A Közigazgatási Bizottság még 1876. decemberében hozott egy rendeletet/

1

'' mely szerint a járási szolgabírák jelentései alapján az alispán köteles kimutatni minden hónapban Baranya megyében menynyibe került egy ló és egy kocsis tartása. Ezt terjesztette be rendszeresen a havonkénti ülésekre az alispán. Az ülés minden esetben tudomásul vette és „használat végett" elküldte a posta- és távirdaigazgatónak Sopronba.

4

'

1 Ezt a feladatát 1900-ig kellett ellátni, amikoris a postaigazgató átirata szerint „máshonnan" fogja beszerezni ezirányú információit.

45 Mivel nem olyan rég született meg a közigazgatási bizottság működéséről, feladatköréről szóló törvény, előfordult, hogy olyan ügyeket küldtek eléje, amit kénytelen volt illetékességből máshová továbbítani. Ilyen még „testvér" szervtől is érkezett: Pécs sz. kir. város Közigazgatási Bizottsága írt át januárban, hogy addig is, míg a toloncügyet a törvény nem rendezi, nagyobb szigorral kezelje a vármegyei közigazgatási bizottság, s „ezen ügy rendezését felterjesztés útján sürgesse"/

0 A Közigazgatási Bizottság nem érezte magát illetékesnek ebben az ügyben, mondván, hogy a törvény nem utalta ezt a hatáskörébe, mivel ez a közrendészet egyik ága, s „a törvény és a szokás szerint a megyében első vonalban az alispánt illeti", illetékességből átadják neki az átiratot.'" A másik ügy pedig, hogy Mágocs község elöljárósága avval a kéréssel fordult a Közigazgatási Bizottsághoz, hogy a sásdi járásbíróság egyik bírája a hét meghatározott napján jelenjen meg Mágocson és a kisebb polgári peres ügyekben a környék számára „törvénynapot" tart-