Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"
TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Tegzes Ferenc: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának megalakulása és működésének kezdetei a dualizmus időszakában
után az érkezés napját feljegyezte az elnök vagy a helyettese, a vármegye jegyzőjéhez küldte át, aki egyúttal a Közigazgatási Bizottság jegyzője is volt. Ö gon^ doskodott a beiktatásról, az iratok „összeszereléséről" és az illető szakelőadók részére való eljuttatásról. A Közigazgatási Bizottság üléseire az előadók csak teljesen felszerelt ügyiratokkal jelenhettek meg és terjeszthették elő. Az előre megadott forma szerinti előadói íven beterjesztett, saját kezűleg megfogalmazott határozati javaslat elfogadása után ezt az előadói ívet a bizottsági jegyző sorszámmal ellátva, sorbarakva jegyzőkönyvvé állította össze, gondoskodva beköttetéséről. A Közigazgatási Bizottság írásbeli teendőit - iktatás, mutatókönyvek vezetése, tisztázati példányok leírása, címzetthez való eljuttatása — Baranya vármegye „igtató és kiadó hivatala" látta el. A Közigazgatási Bizottság iratanyagát a törvényhatóság irattári helyiségében elkülönítve kezelte a vármegye főlevéltárnoka. A tömegesen visszatérő ügyek elintézésének és írásbeli teendőinek meggyorsítására a vármegye kőnyomatos nyomdájában formanyomtatványként készítették el az előadói íveket. Ilyet az alispán részére a katonai felmentések, nősülési engedélyek elintézésére, valamint az adófelügyelő számára, az adótartozásoknak ingatlanok árverése révén való beszedése tárgyában történő intézkedéséhez készítettek. Azonban a „szakelőadók saját jelentéseiknél, nem különben a velük jegyzőkönyvi kivonatban közlendő bizottsági határozatok alapján szakmájukban készített, s a bizottság elnökének aláírása mellett kibocsátandó kiadványaik szerkesztésénél, tisztázásánál és továbbkezelésénél saját irodai személyzetüket haszna landják". 30 A Közigazgatási Bizottság ülésén hozott határozatokat az elnök vagy helyettesének aláírásával lehetett kiadni. Ebben az időben (1878) pecsétet még nem használt Baranya vármegye Közigazgatási Bizottsága.' 5 ' A testületi üléseken tárgyalt ügyeket a szakelőadók beterjesztései alapján mutatjuk be részükre az „ügyrendben" előírt sorrendben. I. Az alispán, mint a Közigazgatási Bizottság szakelőadója Az „ügyrendi" szabályzat nála jelzi a legtöbb teendő ellátását: 7876.V. tc. c. 14. § b; 17. §, 27. §; 787Ó.V//. t. c. 2. §, 3. §, 18. §; 7876.X///. t. c. 116. §, 121. §; 1876 :X/V. t. c. 144. §; 7876:VJ. t. c. 35. §, 36. §, 58. §, 70. §, 72. §, 73. §, 76. §, 81. §, 82. §. Ezek közül a feladatok közül a legnagyobb terhet az 1876:VI. tc. 35. és 36. §-ai rótták az alispánra, illetve a testületi ülésen résztvevők idejére. Ez a két paragrafus intézkedik arról, hogy a közigazgatási bizottságok foglalkoznak első fokon a kivételes nősülési engedélyeket kérők folyamodványainak elbírálásával, illetve a hadseregből elbocsátásukat kérők előterjesztéseivel. Ennek az elbírálása a következőképpen történt: Az illető kivételes nősülési engedélyt kérő beadványát a járási szolgabírónak juttatta el, aki azt a kérelem elbírálásához szükséges iratokkal felszerelve a Közigazgatási Bizottság elé terjesztette. Ezeknek az iratoknak az alapján döntött a Közigazgatási Bizottság. Pozitív határozatát a következő formula szerint hozta meg : „Folyamodó, családjához tartozó női tagok munkaképtelensége s ennek alapján a női munkaerő szaporításának szüksége is kellően igazoltatván -i lakos részére kérelmezett nősülési engedélyt a közigazgatási bizottság az 1868 ik XI. t. c. 44 ik §-a értelmében a védkötelezettség fentartása mellett megadhatónak jelenti ki s a kellően felszerelt iratokat az ügyre vonatkozó jegyzőkönyvi kivonattal együtt az 1876. VI. t. c. 35. ilc §-hoz képest végleges intézkedés végett a nagyméltóságú honvédelmi minisztériumnak felterjeszteni határozza." 38
