Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Tegzes Ferenc: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának megalakulása és működésének kezdetei a dualizmus időszakában

Azok, akik tárgyhoz hozzá kívántak szólni, először a jegyzőnél jelentkeztek, aki a bejelentkezések sorrendjében szólította őket. A tanácskozás rendjére s arra, hogy a tárgytól ne térjenek el a hozzászólók, az elnök ügyelt. Az elnök kivételével az adott tárgyhoz csak egyszer szólhattak hozzá a jelenlévők, s a tárgy előadójának is csak annyival volt több joga, hogy a szavazás előtt zárszóval élhetett. A szavazást az elnök rendelte el, s egyszerű szótöbbséggel vált határozattá.

30 Az „ügyrendi" szabályzat rögzítette a kisebbségnek jogát, hogy az önmaga által szerkesztett külön véleményét, szintén felterjesszék a miniszterelnökhöz.

31 De ilyenre 1878-ban nem került sor. A tanácskozások menete minden esetben a következőképpen alakult: Az elnöklő főispán üdvözölte a jelenlévőket, beterjesztette azok névsorát, akik a tanácskozásról távolmaradtak. Ezt követően a főispán, mint ezen ügy előadója határozati javaslatot terjesztett az ülés elé, amelynek szövege legtöbb esetben az a formula, hogy a „bejelentett mentségi okok tudomásul vétetni és elfogadtatni határoztattak".

3- Az áprilisi ülésig ezt az előterjesztését a főiskolán mindig összekapcsolta azzal, hogy egyúttal a következő hónap ülésének időpontjára is javaslatot tett. Az áprilisi ülésen vált ketté a két téma. E tekintetben egyszer formai hibát követett el a főispán: a június ó-i ülésen nem 2. napirendi pontként szerepelt a következő hónap ülésének ideje, hanem csak 37. pontként.

33 Az előadói referátumok meghallgatása előtt 1878-ban két téma került a testület elé. Az egyik még januárban, amikor az egyik bizottsági tag jelentette, hogy időpontegyeztetés be nem tartása miatt nem tudott részt venni a pécs-varasdi állami útra kihordott „fedanyag" pótfelülvizsgálatának szemléjén. A Közigazgatási Bizottság határozata szerint a bizottsági tag nélkül megtörtént felülvizsgálat érvénytelen. Újból Szily Lászlót bízták meg ezzel a tevékenységgel.

3

'' A másik ügy igazságszolgáltatási funkció körébe tartozott: a május 19-én kelt 1683. számú igazságügyminiszteri rendelet alapján a községi bíráskodást meghaladó kisebb polgári peres ügyekben bíráskodási joggal felruházott járási szolgabírákat a Közigazgatási Bizottság berendelte a bírói eskü letétele végett. A június 6-i ülés határozata már rögzíti, hogy a „szolgabírák az 1877:XXII. t. c. 7. §-ban előírt bírói esküt a közigazgatási bizottság előtt letették".

35 A Közigazgatási Bizottság szakelőadói a következő sorrendben terjesztették a testület elé a szakukhoz tartozó ügyeket: alispán, vármegye árvaszéki elnöke, vármegyei tiszti ügyész, vármegyei tiszti főorvos, királyi adófelügyelő, királyi főmérnök, királyi tanfelügyelő, királyi ügyész és végül a posta- és távirdakerület Sopronban székelő igazgatója helyett a vármegyében levő megbízottja a „postaigazgatói helyettes". Az előadók számára az „ügyrendi" szabályzat meghatározta, hogy milyen sorrend szerint kötelesek az iratfajtákat a bizottság elé terjeszteni és azt tárgyalás alá bocsátani: szakelőadói havi jelentések, illetve a közigazgatási ág helyzetéről, az esetlege felmerült problémákról, összeütközésekről szóló beszámoló; miniszteri rendeletek; törvényhatósági határozatok; tiszti vagy hivatalnoki jelentések, ide értve az ezekkel felterjesztett „felfolyamodásokat" vagy fellebbezéseket; más hatóságoktól jött átiratok, illetve ezekkel történő levelezések; végül a közvetlenül a Közigazgatási Bizottsághoz érkezett folyamodványok. * A Közigazgatási Bizottság hatáskörébe eső mindenfajta rendeletet, jelentést, levelezést és folyamodványokat a bizottság elnöke, tehát a főispán, illetve akadályoztatása esetén az alispán vett át és osztott H a szakelőadókra (szignált). Mi-