Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Tegzes Ferenc: Adatok az alsófokú közigazgatás nyelvhasználatához Baranya megyében a dualizmus idején (1870-1899)

JEGYZETEK 1 A törvény következő §-ai fontosak témánk szempontjából: 20. §. „A községi gyűlések maguk választják jegyzőkönyvük és ügyvitelük nyelvét. A jegyzőkönyv egyszersmind azon nyelven is viendő, amelyen vitelét a szavazatképes tagoknak egyötöde szükségesnek látja." 21. §. ,,A községi tisztviselők a községbeliekkel való érintkezéseikben azok nyelvét kötelesek használni." 22. §. „A község saját törvényhatóságához, annak közegeihez és az államkormányhoz intézett beadványaiban az állom hivatalos, vagy saját ügykezelési nyelvét használhatja." 23. §. ,,Az ország minden polgára saját községéhez, egyházi hatóságához, annak közegeihez, s az államkormónyhoz intézett beadványait anyanyelvén nyújthatja be." 2 Ez 1871. novemlber 2-re realizálódott. 9225/1871. I. M. E. szám alatt tették közzé a Rendeletek Tárában. Azonban csak a járások összesített népesség és területi adatait közölték, valamiint az adott járáshoz tartozó községek névsorát. A közölt anyanyelvi megoszlást feltüntető kimutatás megtalálható: Baranya megyei Levéltár. Alispáni iratok. 2009/11873. szám alatt. 3 A községeknek 2 példányban kellett a megyei törvényhatósághoz jóváhagyás végett felterjeszteni a megalkotott szabályrendeletet. Ebből 1 példányt visszakapott a község, 1 példányt pedig elhelyeztek a törvényhatósági levéltárba. Itt járásonkénti elkülönítésben kezelték. 4 10 872/1873. H. M. sz. rendelet ,,A községek nevének és ügykezelési nyelvének felterjesztése tárgyában:" ,,A lókisajátítási törvény végrehajtását szabályozandó rendeletem szétküldésénél tudomásul kell bírnom arról, hogy minden egyes hatóság területén hány község létezik, és mily nyelven szerkesztessenek az említett törvénynél fogva szükséges összeírási, nyilvántartási és egyéb rovatos kimutatások, melyek a községi elöljáróságok ügykezeléséhez tartoznak." 5 A községek ügykezelési nyelvének kimutatásai járásonkénti elkülönítésben, azon belül községek ABC rendjében taiálhatók a Baranya megyei Levéltárban az alispáni iratok közt a 2009/1873. szám alatt. 6 Szita László: Adatok a baranyai nemzetiségek kulturális törekvéseihez a 19. század második felében. Baranyai Helytörténetírás 1979. Pécs, 1980. 528-532. p. 7 46 644/lV. 7. 1890. B. M. sz. 8 A jegyzőkönyvekhez kapcsolódó iratok jelzete: Baranya megyei Levéltár. Alispáni iratok. 2513/1891. sz., 742/1892. sz. A Községvizsgálati Jegyzőkönyvek a községek nevének ABC rendjében nyertek elhelyezést a Baranya megyei Levéiltárban. 9 Az 1887. évi szabályrendelet hiányzik. 10 Az 1872. évi szabályrendelet hiányzik. 11 Az 1887. évi szabályrendelet hiányzik. 12 Az 1887. évi szabályrendelet hiányzik. Az 1899. évi Községvizsgálati Jegyzőkönyv „anyanyelvi" rovata féltünteti, hogy magyar 157 fő, német 1350 fő. 1:1 Hiányzik az 1872. évi szabályrendelet. 14 Az 1887. évi szabályrendelet hiányzik. 15 Az 1872. évi szabályrendelet hiányzik, valamint az 1887. évi is. 18 Az 1887. évi szabályrendelet hiányzik. 17 Hiányzik az 1887. évi szabályrendelet. 18 Az 1887. évi szabályrendelet hiányzik. 19 Az 1887. évi szabályrendelet megalkotásakor a képviselőtestületi jegyzőkönyvi kivonatban a következő záradék található: „A mellékelt szabályrendeletben foglaltak a községi képviselőtestület előtt felolvastatván, minden egyénnek anyanyelvén (megmagyaráztatott, azt minden pontjában elfogadva magáénak mondván ki ... " A Községvizsgálati Jegyzőkönyv „anyanyelvi" rovatában „illyr" bejegyzés tailálható. Mi ezt értelemszerűen horvátnak fogtuk fel és így jelöltük. 20 A Községvizsgáloti Jegyzőkönyvek hiányoznak. 21 1887-től az adatokat lásd Kisbicsérd alatt. 22 Az 1887. évi szabályrendelet hiányzik. A Községvizsgálati Jegyzőkönyv 1899. évi példányában az anyanyelvi megoszlás a következő: az össznépességnek (632 fő) a fele horvát, negyede német, a másik negyede magyar. 23 Az 1872. évi szabályrendelet hiányzik.