Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Tegzes Ferenc: Adatok az alsófokú közigazgatás nyelvhasználatához Baranya megyében a dualizmus idején (1870-1899)

1904-ben változott a község neve Nagybodolyára. A Baranyavári Járáshoz tartozott. 25 A község neve 1904-ben Kisbodolyára változott. A Hegyháti járáshoz tartozott. 26 Az 1872. évi és az 1887. évi szabályrendeletek hiányoznak. 27 Az 1887. évi szabályrendelet hiányzik. 28 Az 1887. évi szabályrendelet hiányzik. 29 Az 1899. évi Községvizsgálati Jegyzőkönyv már Rózsafa néven ilett felvéve. 30 Az 1891. évi Községvizsgálati jegyzőkönyv 1,1. rovata, mely a község lakóinak anyanyelvét tünteti fel, nincs kitöltve. A táblázatban szereplő adat 1893-ból való. 3J Az 1872. évi szabályrendelet hiányzik. 32 A Községvizsgálati Jegyzőkönyvek adatai szerint úgy 1893-ban, mint 1899-ben a lakosság megoszlása a következő: magyar: 34 fő, német: 290 fő. 1891 -ben nem közlik ezt a megoszlást. 33 Az 1899. évi Községvizsgálati Jegyzőkönyv szerint az anyanyelvi megoszlás: magyar: 297 fő, német: 9 fő. 34 Hiányzik az 1887. évi szabályrendelet. 35 Hiányzik az 1872. évi és az 1887. évi szabályrendelet. 38 Az 1887. évi szabályrendelet hiányzik. A Községvizsgálati Jegyzőkönyv szerint 1899ben az anyanyelvi megoszlás: a magyarok száma az összlakosságának 1/4-e, a horvátoké 3/4-e volt. 37 Hiányzik az 1872. évi és az 1887. évi szabályrendelet. 38 Hiányzik az 1872. évi és az 1887. évi szabályrendelet. 39 Hiányzik az 1887. évi szabályrendelet. A Községvizsgálati Jegyzőkönyvek 1891. évi és 1899. évi bejegyzései szerint az anyanyelvi megoszlás a németek és a szerbek közt 2/3:1/3 a németek javára. 40 Hiányzik az 1887. évi szabályrendelet. Az 1899. évi Községvizsgálati Jegyzőkönyv szerint a magyar anyanyelvű volt 380 fő, német anyanyelvű 8 fő. 41 Hiányzik az 1872. évi és az 1887. évi szabályrendelet. A Községvizsgálati Jegyzőkönyveket egészen 1898-ig német nyelven vezették. 42 Nem szerepel az 1871. évi felmérésben. 43 Az 1891. évi Községvizsgálati Jegyzőkönyv szerint az anyanyelvi megoszlás: magyar: 727 fő, német; 100 fő. Megjegyzésként olvasható, hogy a „német ajkúak a magyar nyelvet tökéletesen bírják". Ezt a bejegyzést az 1893—1896 közti években mindig megismétlik. A magyarok és németek közti számarányt is változatlannak tüntették fel. Az 1897. évi vizsgálat már mind a 826 főnek a magyart tünteti fel anyanyelvnek. Az 1898. évi vizsgálat viszont az összlakosságnak a 2/3 részét tünteti fel magyarnak, és 1/3 részét németnek. Az 1899. évi vizsgálat minden lakost magyar anyanyelvűnek mutat ki. (826 fő az összfa kosság). 44 A község neve 1904-ben Alsóegerszegre változott. A Szentlőrinci járáshoz tartozott. 45 A község neve 1904-ben Felsőegerszegre változott. A Hegyháti járáshoz tartozott. Az 1872. évi szabályrendelet hiányzik. 46 Az 1887. évi szabályrendelet hiányzik. 47 Az 1872. évi szabályrendelet hiányzik. Az 1891. évi Községvizsgálati Jegyzőkönyv szerinti anyanyelvi megoszlás: magyar 1/3, német 2/3. Az összlakosság: 896 fő. 48 Hiányzik az 1887. évi szabályrendelet. 49 Hiányzik az 1887. évi szabályrendelet. 50 Hiányzik az 1887. évi szabályrendelet. 51 Hiányzik az 1872. évi szabályrendelet. 52 Hiányzik az 1872. évi szabályrendelet. Az 1899. évi Községvizsgálati Jegyzőkönyv szerinti anyanyelvi megoszlás: magyar: 10 fő, német 155. 53 Hiányzik az 1887. évi szabályrendelet. Hiányzik az 1872. évi és az 1887. évi szabályrendelet. 55 Hiányzik az 1887. évi szabályrendelet. 56 Hiányzik az 1872. évi szabályrendelet. A Községvizsgálati Jegyzőkönyvek 1895-ig magyar anyanyelvűeknek tünteti fel a lakosságot. T896-tól kétnyelvűek. 57 Hiányzik az 1887. évi szabályrendelet. 38 Hiányzik az 1872. évi szabályrendelet. Az 1899. évi Községvizsgálati Jegyzőkönyv szerint az anyanyelvi megoszlás: magyar: 5*63 fő, németi,: 76 fő. 59 Hiányzik az 1872. évi és az 1887. évi szabályrendelet. Az 1899. évi Községvizsgálati Jegyzőkönyv szerint a horvátok és a magyarok aránya: 4/5:1/5 a horvátok javára. (i0 Hiányzik az 1871-es kimutatásból.