Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: Horvát (sokac), magyar, német parasztok agrárszocialista mozgalma Baranyában 1897—98-ban

pécsi SZDP természetesen erélyesen igyekezett fellépni a mozgalom forradalmi jelenségeivel szemben, és lapjában elítélte azt. A szervezkedés és a mozgalom irányításában mind az illegális, mind a legális módszert megfigyelhetjük. A programjuk az országos földmunkás és parasztmozgalmakból ismert követeléseket tartalmazott. A polgári demokratikus jogok mellett egy-két szocialista jellegű követelés is megfogalmazást kapott. Mint ahogy korábban hangsúlyoztuk, a legkülönbözőbb ideológiai vonások bukkantak fel a mozgalom alakulásának teljes menetében. Mind a magyar, mind a a horvát falvakban már másfél évtizedes hagyománya volt a felekezetnélküliségnek, különböző szektáriánus mozgalomnak. Legnagyobb tömegeket a nazarénizmus hódított. E mellett idealisztikus és anarchisztikus vonások is megfigyelhetők. A korabeli parasztság tudatának felelt meg ez a vegyes ideológiai háttér, amelyben a chiliasmus ugyanúgy jelentkezik, mint a naiv legitimizmus. Az egyik legfontosabb jelenségnek kell tartanunk a különböző nemzetiségek viszonyának alakulását. Főszolgabírói jelentés a mozgalom bácskai és zágrábi kapcsolatáról