Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: Horvát (sokac), magyar, német parasztok agrárszocialista mozgalma Baranyában 1897—98-ban

A mozgalom kiindulása, szervezés a magyar agrárszegénység soraiból indult. Ök ,,szállították" át Bácskából a „szocialisztikus mételyt". A zendülésig fejlődő események élére a sokac falvak kerültek 1898 januárjában. A kiterjedt szervezkedésben és megmozdulásokban azután magyar, horvát, sőt a német agrárszegénység és kisparasztság is vállvetve harcolt. A nemzetiségek egymáshoz kapcsolódása az antikapitalista küzdelemben olyan erős volt, amelyet nem tudott megbontani a korabeli sajtó, amely rendkívül sok cikkben foglalkozott a mozgalommal. Igyekezett úgy beállítani, mintha ez kizárólag a sokacság mozgalma lenne, ennek megfelelően deprimált, ha kellett denunciált. Tendenciózusan úgy állította be az eseményeket, mintha azokban a magyar és német tömegek nem vettek volna részt. Azzol, hogy a demokratikus és radikális programját a sajtó jelentéktelenítette, egyben nemzetiségi jellegű mozgalomnak kísérelte beállítani, sikertelenül. A drávaszögi és Baranya Duna-menti nemzetiségi falvainak kiemelkedő demokratikus és forradalmi törekvéseket tápláló küzdelmének tekinthető a mozgalom, amely egyben megmutatta az együtt folytatott harc helyes útját. A konkrét helyi célokat tekintve ugyanis teljes eredménnyel ért véget. A kormányzat és a terület vezetése nagy földrekonstrukciót kezdett végeztetni, amely megvédte azután e falvakat a pusztításoktól. A gátépítéseknél béremeléseket értek el. A hatalmas katonatartási költségeket az állam kénytelen volt átvállalni. A drávaszögi és Duna-menti mozgalom népszerűvé tette a szocialista elveket, s a területen a századfordulót követő esztendőkben is erős parasztszervezetek épültek ki. A mozgalomnak a jelentősége abban is megjelölhető, hogy ekkor vert gyökeret a szocializmus eszméje a magyar és horvát, német falvakban, amelyek azután az első világháborút megelőző korszakban is bázisát jelentették a régió agrárszocialista szervezkedésének. JEGYZETEK A tanulmány jegyzeteiben használt rövidítések: alisp. = Baranya vármegye alispánja Arch. = Archívum biz. = bizalmas Bm. L. = Baranya megyei Levéltár (Pécs) főisp. = Baranya vármegye főispánja fsz. = főszolgabíró ir. = iratok M. = Mohács Kü. — különügy M. V. = Mohács és Vidéke Pl = MSZMP KB Párttörténeti Intézet PN = Pécsi Napló Uo. = ugyanott 1 Bm. L. Alisp. ált. ir. Kü. Karasica rendezésének iratai. Továbbá ugyanerre vonatkozóan lásd: Bm. L. Pécs város Levéltára Rendőrfőkapitányi iratok 368/1898. Ugyancsak részletesen beszámol a Karasica melletti falvakat pusztító árvizekről a Pécsi Napló 1898. január 8-i száma. 2 Uo. 3 Bm. L. Alisp. ált. ir. 36487, 13856/1897., 6459/1898. A sertésorbáncról szóló jelentések és kimutatások. 6 Bm. L. Alisp. ált. ir, FiloxérkJra. vonatozó jelentések Kü. Ugyanerre lásd a PN. 1898. január 8. 5 Bm. L. Főisp. biz. ir. 223/1897. A nazarénusok megfigyelése és nyilvántartása mindig jelentős kérdés volt a helyi államigazgatás számára. Kimutatásukat lásd a következő for-