Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: Horvát (sokac), magyar, német parasztok agrárszocialista mozgalma Baranyában 1897—98-ban

HORVÁT (SOKAC), MAGYAR, NÉMET PARASZTOK AGRÁRSZOCIALISTA MOZGALMA BARANYÁBAN 1897-1898-BAN SZITA LÁSZLÖ Bevezetés A 19. sz. végi agrárszocialista mozgalom történetével foglalkozó munkák alig tájékoztatnak a délkelet Baranya területén jelentkezett nagyerejű, igen érdekes ideológiai tartalmú és hátterű szegényparaszt és agrárszocialista mozgalomról. Vizsgálata több szempontból méltó a figyelemre. Egyik az a teljesen kézenfekvő ok, hogy a kérdést senki nem tárta fel és nem publikálta. A másik, hogy a napvilágot látott dokumentumok, és a korabeli sajtópublikációkból a mozgalmat kifejezetten nemzetiségi megmozdulásnak tekinthetnénk. Mind a hivatalos kormányzat, mind a sajtó, bármilyen világnézetet képviselt is, ez alól még a szociáldemokrata hírközlés sem volt kivétel, a baranyai sokácság mozgalmának mutatta be. Érdekes mindezek mellett az is, hogy a délkelet Baranya agrárszocialista mozgalma, a benne résztvevő délszláv népcsoportok miatt, kapcsolatot épített ki a horvát szociáldemokrata központi vezetéssel is. Ugyanakkor kimutathatók a kapcsolatai az ugyanebben az időben folyó bácskai agrárszocialista agitációval és megmozdulásokkal. E küzdelem a Drávaszögben, valamint attól északabbra és nyugatabbra is magával ragadta a különböző nemzetiségű kisparaszt- és agrárszegénység rétegeit. Az itt élő különböző nemzetiségű (német, szerb, magyar, horvát) kisparasztságnak és agrárszegénységnek sikerült egymásra találni az antiimperalista és antiklerikális megmozdulások során. A mozgalom élén a baranyai horvátság állt, ők adták tömegbázisát, de az itt élő magyarság, kisebb részben a szerbség és németség is csatlakozott e mozgalomhoz. A falvakban először megszervezett szocialista pártszervezetek tagsága is hasonló nemzetiségi összetételű képet mutat. A helységek nemzetiségi struktúrájának megfelelően részt vettek benne horvátok (sokacok), magyarok, szerbek, németek. A küzdelem elsősorban gazdasági célokért folyt, de polgári demokratikus, sőt szocialista követelések is megfogalmazódtak. A történetkutatás 3—4 közölt dokumentum alapján ismerte a mozgalom egy-egy epizódját és az a ,,darázsi, hercegmároki zendülés" néven vált ismertté. Úgy véljük, hogy e dolgozat teljes forrásfeltárást végzett. Valamennyi igazgatási szinten keletkezett iratot feltárta, a községi jegyzőségen íródott jegyzőkönyvektől, a járási főszolgabíró jelentésein keresztül a megyei közigazgatási és politikai hatóságok levéltáráig. Ezt követően a belügy, a hadügy, miniszterelnöki levéltárakat is hasznosítottuk, kiegészítve a korabeli sajtóval, valamint szembesítettük egy egykorú szemtanú feljegyzéseivel.