Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Sándor László: Berkesd birtokviszonyainak és gazdasági életének alakulása 1783-tól 1939-ig

2. Az 1850-től használt községi pecsét lenyomata A köralakú viaszpecsét átmérője 28 mm, ahol a betűszalag 2 mm. A pecsétképben földet jelképező vízszintes vonal van, amely alatt íves hajlásban az 1850-es év olvasható, Az ábra: karózott szőlőtőke 4 darab fürttel, ekevas, csoroszlya és gabonakéve. jelentett. Ezen művelési ágból tehát 7,8%-kal bírtak többet, mint a gazdaságszámukhoz viszonyított megillető rész. A berkesdi birtokállomány elkülönözésének pontos telekkönyvi kataszterét 1861ben fejezték be. Közös birtok maradt a 741 hold 969 O-öles erdősnek és gyepesnek mondott legelő, melynek szétválasztására csak 1875-1879 között került sor. Ennek kérdését a volt úrbéresek már 1869-ben felvetették, melynek hatására az uradalom inkább a fölös maradványok és a bérföldek ügyét feszegette. Az úrbéri per során minduntalanul azt hangoztatták, hogy a berkesdiek csak 66 4 8-os telekkel rendelkeztek és nekik joguk van a most találtatott 84 2/8-os kiterjedés szerint a mutatkozó különbözet megfizettetésére.

31 Az uradalom indokolatlan követelése két szempontból is támadható. Először: tudatosan elhallgatták azt, hogy az 1786-ban betelepült német jobbágyoknak ők osztottak ki úrbéri telkeket. Igaz, hogy a birtokok használóinak jelentős része nagyon rövid idő alatt meghalt és helyüket az újonnan jöttek, valamint a teleknélküli németek foglalták el, de mindez csak az ő jóváhagyásukkal történhetett meg. Másodszor pedig nem vették figyelembe, az úrbéri nyílt parancs 7. §-át, amely kimondta, hogy