Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Sándor László: Berkesd birtokviszonyainak és gazdasági életének alakulása 1783-tól 1939-ig

,,o!y békés birtokot, amely az 1820. éven túl terjed, többé megtámadni nem lehet".

32 A község által fogadott ügyvéd segítségével 1875. szeptember 17-én jöhetett létre a legelőelkülönítésről és a birtoktagosításról szóló egyezség.

33 Berkesd lakói ebben elismerték az uradalom bér- és maradványföldjeinek jogosságát, mire a közalapítvány igazgatósága nem feszegette többé az amúgy sem jogos telki állomány 84 2/8-os kiterjedésének eredetét. Kimondották, hogy a 260 hold 602 D-öl nagyságú bérföldeket és az 51 hold 230 D-öl maradványföldeket

3

^ a község gazdálkodói ,,10 év alatt félévi részletekben 6%-os kamatokkal" megvásárolják. A bérföldekért 9910 forint 65 kr-t, a maradványokért pedig 1385 forint 82 kr-t kellett lefizetniük, ahogy ezt az 1879. évi felmérés befejezésekor megállapították.

35 Pesty Frigyes felméréséből tudjuk, hogy Berkesd község „szétszórva régi zsúppal fedett házakból" állt.

3G Magán- és középületeinek összeírását 1869—1870-ben végezték el.

37 E szerint 215 földszintes háza volt, 365 szobával, 55 kamrával, 253 konyhával, 27 pincével, 1 bolttal, 151 fészerrel, 212 istállóval, 2 akóllal és 95 csűrrel. Mindegyik ház lakásra szolgált, hol 1237 családtag és 21 cseléd élt. Középületei a templom, a plébánialak 2 családtaggal és 2 cseléddel, az iskola 2 szobával, konyhával, pincével és istállóval, amely épületben 3 családtag lakott és végül a községház, hol 3 családtag élt a 3 szobából, konyhából pincéből és istállóból álló helyiségekben. Ugyancsak ez időből való a község népességstatísztikája

38 is, ahol megállapították, hogy az 1258 lakosból 634 volt a férfi és 624 a nő. Vallásfelekezet szerint 1235 római katolikus, valamint 23 zsidó. A nők közül férjes volt 316, hajadon 261 és özvegy 47. A férfiak közül nős volt 311, nőtlen 296 és özvegy 27. A népességből olvasni tudott 83 férfi és 298 nő, olvasni és írni tudott 255 férfi és 44 nő. Az analfabéták száma 296 férfi és 282 nő. A férfiak között 4 vak és 1 süket találtatott. Foglalkozási megoszlás

39 szerint 205 föld- és erdőművelő birtokos volt, ahol rajtuk kívül az éves szolgák száma 186 és a napszámosoké pedig 43. Fém, kő, faiparos volt 8, vegyészeti, élelmezési, dohánycikkek termelését végezte 5 vállalkozó és 3 munkás, szövőipart űzött 1, bőr- és papírgyártással foglalkozott 3, kereskedelmi vállalkozó volt 2 fő 1 munkással, végül 3 pap, 3 tanító, 1 közhivatalnok és 1 vadász zárta a sort. Az 1869—1870. évi statisztikai felméréskor a berkesdi gazdálkodók és lakosok állatait is összeírták. A faluban volt 13 könnyű fajtájú csődör, 97 kanca és 77 herélt ló, 2 magyar bika, 202 tehet, 40 ökör és 109 borjú, 1 — 1 svájci tehén és ökör, 337 közönséges juh, 535 sertés és 3 méhkas/'

0 Megjegyzésszerűen ide kívánkozik, hogy 1872-ben az állatok között keleti marhavész pusztított, melynek következtében 17 darab szarvasmarha elhullott és 52 darab megbetegedett/'

1 Berkesd gazdasági életének és birtokviszonyainak alakulását befejező újabb egységként 1893-tól 1939-ig vizsgáltuk. A múlt század 70-es éveinek közepén

42 újabb formát kapott a földadó szabályozásáról kiadott kataszteri felmérés nyomtatványrendszere. A régihez képest a külső forma és a beosztás változott, összesítői azonban a korábbival azonos rovatokat tartalmaztak így a folyamatosságot vizsgálni tudtuk. Az 1880-as években rendeződtek a bér- és maradványföldek tulajdonjogi kérdései, valamint kialakult a területében alig változó uradalmi nagybirtok is. Megfigyeléseinket ezért főleg a termőterületek osztódásának kérdése felé irányítottuk, hol a változásokat katasztrális holdban rögzítettük. Ugyancsak külön foglalkoztunk itt is a magyar és német gazdaságok telki vagyondifferenciálódásával, melynek adatait táblázatba foglaltuk. (III., IV., IV/a, VIII., IX., X., XI. táblázatok.) A községben végzett talajvizsgálati eredmények először mutattak rá világosan, hogy első osztályú művelési ága csak rétben és legelőben volt. Földje legtöbb he3/53