Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Sándor László: Berkesd birtokviszonyainak és gazdasági életének alakulása 1783-tól 1939-ig

1. Berkesd község pecsétje a 18. századból Az ovális alaikú viaszpecsét mérete: 24x22 mm. Benne a betűszalag 3 mm. A pecsétképben élével lefelé fordított csoroszlya van, amely fölött lebegő ekevas látható. Ez utóbbi hegye mellett kétoldalt 1—1 csillag. A betűszalag nehezen olvasható, német nyelven vésettetett hibás szöveg: BERKISC . IN B ETZWAR HERRS:, ami BERKICS . IN PETZ WAR HERRS(chaft) : formában lenne helyes. Magyarul: Berkesd a Pécsváradi Uradalomban. Ezt a pecsétet már 1768-ban bizonyíthatóan használták a német telepesektől még mentes Berkesd faluban. teknél minden alkalommal átszámoltuk az 1/1000-es mértékegységben kifejezett művelési ágakat, ha ezeket a korabeli felmérő nem végezte el. A korszak legszembetűnőbb sajátossága a telkek aprózódása volt. Amíg 1855ben 1/8-os telek nem található, addig 1879-re a számuk 12 lett. A 2/8-os gazdaságok száma főleg a fél szessziós telkek rovására több mint az ötszörösére növekedett az 1855. évihez képest. Csökkentek a 6/8-osok számai és megszűntek az egésztelek felettiek. 1861-ben a községi illetőségen kívüliekkel együtt a gazdaságok száma 262 volt. Ebből 162-őt a magyarok, 49-et a németek és 51-et a szomszédos falvak lakói bírtak. Százalékos arányukhoz viszonyítva megvizsgáltuk, hogy a 3 réteg milyen mennyiségben részesült a termőföldekből és a szőlőkből. A magyarok a 61,8%-os gazdaságszámukhoz 76,1%-os termőterület-nagyságot, a németek 18,7%-os arányukhoz 22,5%-ot, a községen kívüliek pedig a 19,5%-os gazdaságszámuk mellett 1,4%-ot mondhattak magukénak a berkesdi határból. A 244 hold 107 Ei-öl szőlőből 61,1%-kal részesültek az ott élő magyarok, ami 1,7%-kal kevesebb a gazdaságszámukhoz viszonyított aránynál. A berkesdi németek kezén ugyanakkor 64 hold 999 d-öl szőlőbirtok volt, ami 26,5%-os részesedést