Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Boros László: A pécsi székesegyház Pollack-féle átépítésének története

A főhajó 1819-ben készült tetőzete nem bizonyult tartósnak, ezért a káptalan 1830-ban elhatározta, hogy egy teljesen új tetőszerkezettel és födémmel oldja meg a halaszthatatlanná vált feladatot. Ennek nyoma az a költségvetés tervezet, amelyet Schell Mihály pécsi ácsmester 1830. április 22-én nyújtott be a káptalanhoz.

1

'

0 A tervezethez csatolt rajz (12. kép) szerint csak a főhajó tetőszerkezetét kívánták felújítani, amelynek 14 m-es fesztávolságához megközelítően 4,70 m magasságot terveztek. Az 1882. évi Schmidt-féle átépítés bontási munkái során márványlapokat csak a kápolnák tetejéről távolítottak el, s ebből arra következtethetünk, hogy a mellékhajók tetőfelületét a főhajóéhoz hasonlóan rézzel borították. 1832-re a tetőzet felújító munkálatait befejezték, de a födém már az 1840-es évek közepén ismét javításra szorult.

9J Bartalits Mihály apostolszobrai Miután a visszatérő hibákat kiküszöbölték, elérkezettnek látták az időt arra. hogy a korábbi tervek szerint a déli homlokzat mellvédjére az apostolok szobrait elkészíttessék. A művészi feladattal az 1835 körül Pécsre települt, fiatal és tehetséges Bartalits Mihályt bízták meg, akit Szepesy Ignác pécsi püspök figyelmébe Krobusiczky Péter kalocsai érsek ajánlhatott, minthogy a kalocsai származású Bartalits az érsek támogatásával végezte szobrászati tanulmányait Drezdában. Itt három évig tartózkodott, s ezalatt elkészítette az egyik katolikus templom szobrait, valamint egy ismeretlen munkájával a szász király kitüntetését is elnyerte. Ezután Münchenben, majd egy évig Pesten tanult."

2 Pécsi munkásságának legkorábbi is13. Bartalits Mihály apostolszobrai, 1854. Pécs, Kulich Gy. u. 1.