Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Boros László: A pécsi székesegyház Pollack-féle átépítésének története

mert példányai azok a fából faragott mellszobrok, amelyeket a Szepesy által áthelyezett püspöki könyvtár számára készített 1835-ben.

93 Számos jelentősebb síremléke a pécsi budai külvárosi temetőben állott, azonban ezek a temető megszüntetésekor elpusztultak. Scitovszky János püspök megrendelésére faragta a pécsi Miasszonyunk zárda-templom homlokzati Szűz Mária szobrát, valamint a székesegyház gyertyatartós angyalait, (23. kép) s ő alkotta a belvárosi templom lebontott előcsarnokán állott Szent István és László szobrokat, amelyeket utolsó munkáiként tartunk számon. Műveit Ferenczy István úgy ítélte meg, hogy azok a magyar szobrászat nemzeti jellegét hordozzák. Azt, hogy elismert művészként tartották számon mutatja az is, hogy pécsi műtermében Izsó Miklós, valamint Trefort Ágoston kultuszminiszter is felkereste:

1

'' A székesegyház szobrainak elkészítésével 1845-ben bízták meg. Ekkor az új püspök, Scitovszky János már nyolc éve viselte hivatalát, aki az elődjének, Szepesy püspöknek megrendelésére készült könyvtárbeli szobrokat jól ismerte, s valószínű, hogy Bartalits egyéb sikeres munkái is befolyásolták abban, hogy az apostolszobrok mesteréül éppen őt választotta. Bartalits jó hírnevét igazolja a káptalannak 1845. október 22-én hozott döntése is, amely szerint a szobrok modelljeinek elkészítését nem tartja szükségesnek.

!,,> Rihmer örkanonok felszólítására Bartalits 1846. július 8-án összeállította költségtervét/"

1 amelyet a káptalan másnap elfogadott. A szerződést 1848. április 15-én kötötték, amelyben a határidőt három évben állapították meg, s a mester kötelezte magát, hogy azt betartja, ellenkező esetben „e-száz arany késedelmi díjat fizet.1

' 14. A székesegyház 1854 előtt. Ismeretlen rajzoló műve