Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Boros László: A pécsi székesegyház Pollack-féle átépítésének története

jóról van szó, tekintettel arra, hogy a ,,Hofbauamt" közreműködéséről nincs tudomásunk. Az előkészületek során 1807. június 12-i kelettel Pollack levelet intézett Gianone kőfaragóhoz,'

2 amelyben értesíti, hogy elküldi számára a székesegyház oszlopaihoz szolgáló terveket egy jegyzet kíséretében, s ebben az oszloplábakat és a közbeeső talapzatokat négyzetes beosztásban, vörös vonalakkai jelezve tünteti fel. Küldi a két párkányhoz és az ablakokhoz is a rajzokat, bár ezek csak később kerülnek sorra. Bízik Gianone művészi felfogásában, s hiszi, hogy pontos munkát fog végezni. Pallérjától várja az értesítést arról, hogy mindent megkapott, s hogy a munkához hozzákezdett. E levél alapján az építkezés kezdetét 1807. június második felére tesszük. Ezalatt a káptalan és Pollack között tovább éleződött az ellentét, amely a már korábban is felmerült anyagi kérdésekben támadt. Koller, Budáról 1807. július 8án írt levelében a káptalan részéről küldött panaszára válaszol, miszerint nem kételkedik abban, hogy Pollackot a szerződésben megállapított negyedévi részletekben kifizetendő 500 forint megilleti. Majd tájékoztatja a káptalant, hogy Pollack a nádornak is bemutatta tervét, aki tetszését fejezte ki azzal kapcsolatban. Podmaniczky báró is dicsérte Pollack művészetét, s külföldi tapasztalataira hivatkozik, amikor azt állítja, hogy az építész képességeiről személyesen meggyőződött. Koller ezután saját észrevételeként nyomatékul hozzáteszi, hogy Thalherr udvari kamarai építész terveit a tanács általában el szokta utasítani.-'

3 A káptalan ezt úgy látszik nem méltányolta eléggé, mert július 13-án kelt válaszában leszögezi: Pollacknak nem jár a szerződésben megállapított 500 forint, mert első ittléte alkalmával kapott 200 forintot, s ezért csak 300 jár neki. A második negyedévért szeptembertől esedékes 500 forint, a harmadikért decemberben, s a következőért csak 1808. márciusától fizethetnek.•''' A nézeteltérést az okozta, hogy a szerződés pontatlan szövegezése miatt Pollack a bérét előre kérte, a káptalan pedig csak utólag akart fizetni. A megrendelő és Pollack között nemcsak anyagi természetű véleménykülönbség állott fenn. 1807. július 20-án a káptalan levelet írt Kollerhez, amelyben emlékezteti a Pesten tartózkodó nagyprépostot, hogy július 8-án kelt levelében jelezte, hogy Pollack hamarosan Pécsre érkezik. Szerintük ő nem tartotta be a szerződést, ugyanis évente négy alkalommal egy hónapig kell az építkezésnél tartózkodnia, s a szerződéskötés alkalmával tett ígéretét sem váltotta be, pedig szükség lenne a jelenlétére, mert a pallérja úgy aláásta a Corpus Christi kápolnát, hogy az ezáltal meggyöngült falak repedésétől, illetve süllyedésétől tartanak. Tehát várják minél előbb, s kérik, hogy a rajzokat is hozza magával.

00 A káptalannak eme kérését Koller már nem közvetíthette, mert július 24-én Pollack már részt vett a káptalani gyűlésen. A szerződés értelmében kérték tőle a székesegyház rajzait. Ekkor váratlan fordulat következett: Pollack a káptalan tudomására hozta, hogy csak a terveket hozta el, a részletrajzokat nem, és mert azok saját tulajdonát képezik, nem is hajlandó átadni, majd összecsomagolva iratait kijelentette, hogy másnap reggel visszautazik Pestre. Pollacknak ezen alkalommal tanúsított magatartására még visszatérünk. A helyzet komolyságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a meglepett káptalan arra utasította a jegyzőt, hogy érdeklődje meg, vajon Pollack visszalép-e a szerződéstől, s ha igen, elhatározását írásba adja-e?

>(

' Ugyanekkor levélben a nagypréposthoz, Kollerhez fordulnak, hogy sürgesse Pollacktól a rajzokat, s az ügy sikere érdekében hozzáteszik, hogy a Corpus Christi kápolna alapjainak megrokkanásától tartanak.

57 Augusztus 6-án ismét írnak Kollernek, hogy járjon közbe a