Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Boros László: A pécsi székesegyház Pollack-féle átépítésének története

tevéssel — a káptalan kívánsága szerint alakult, éspedig oly módon, hogy Buck áttört gótikus galériáját mellvédszerű koronapárkánnyá alakították, majd a római Szent Pál templom mintájára lapos födémmel látták el. A fentiekből megállapíthatjuk, hogy Pollack végleges tervét a 18. századi koncepció, a lateráni székesegyház homlokzati beosztása, valamint Buck gótikus terve alapvetően befolyásolták. Hasonlóan Povolni Ferenc pétervásári templomtervéhez, a cseh—morva előképek barokk gótikájából táplálkozott Buck homlokzati rajza is, amely beilleszkedik a közép-európai kölcsönhatásoktól keltett gótizáló stílusáramlatba, s a székesegyház homlokzatán e formavilágnak Pollack klasszicizmusa által befolyásolt változatát eredményezte. Ennek eredményeképpen a pécsi székesegyház Pollack-féle homlokzatában nem az angol gótika kastély- és várépítészetének távoli hatását és nem a gótizáló tendencia vagy a romantika kivételesen korai hazai megjelenését, ugyanúgy nem Pollack kirívó kísérletét kell látnunk, hanem a megrendelőnek azt a megvalósult igényét, amely a székesegyház belső középkori építészeti részleteihez, s ezáltal az egységes összkép elvéhez kívánt alkalmazkodni. Zádor Anna a Pollack-féle székesegyház homlokzatában finom érzékkel fedezte fel a barokk reminiszcenciákat, s az épület gótizáló megjelenése ellenére is hangsúlyozta klasszicizmusra emlékeztető vonásait. Komárik Dénes a végső terv létrejöttének körülményeiben Buck hatását érezte meg, amely — ha a káptalan kívánságai szerint is — kétségtelenül befolyásolta Pollack alkotói tevékenységét. Anélkül, hogy Pollack művészete támogatásunkat igényelné, pécsi terveit a feltárt adatok segítségével igazolni kívántuk azon bírálói ellenében, akik úgy vélték, hogy a középkori székesegyházzal szemben szakszerűtlenül járt el, s hogy mint építész nem felelt meg kora igényeinek. Ma már ismerjük azokat a kényszerítő körülményeket, amelyek következtében pécsi tevékenységét elítélő módon értékelték., s tudjuk, hogy a pécsi székesegyház homlokzatában az ő elképzeléseivel ellenkező, szigorú előírások ellenére is bizonyította azon képességeit, amelyek korának kiemelkedő építészévé emelték. 3. Az építő munkálatok Klimo püspök építkezési tervei és a Pollack-féle szerződés létrejötte között eltelt 38 év a székesegyház történetének olyan szakasza, amelyben az uralkodók viszonylag sűrűn követték egymást, ugyanúgy a püspök személye is változott, sőt 1799-től nyolc éven át a püspöki szék betöltetlen maradt. Pécs város felszabadításának következményei, majd II. József abszolutizmusa a székesegyház átépítésének anyagi lehetőségeit nagymértékben csökkentette, ezért Esterházy püspök mecénási tevékenysége csak a legszükségesebb építkezésekre és a berendezés gyarapítására korlátozódott. A napóleoni háború újabb anyagi áldozatot követelt, s a századfordulón hadi célokra 237,5 font ezüstöt szállítottak el a székesegyház barokk felszereléséből.'

1 A püspököt nélkülöző egyházmegye a káptalanra fokozott feladatokat rótt, ennek ellenére a székesegyház átépítésére is sikerrel vállalkozott. Pollacknak az építkezéssel kapcsolatos további igényeit 1807. április 20-án ismertették a káptalan előtt, amelyekről ugyanekkor határozatot is hoztak. Ennek 6. pontjában rögzítik, hogy a szerződés pótlólag végzett kiegészítésének megfelelően a kőfaragó számára készült rajzokat egy másik bécsi, valamint a Buck-féle rajzzal együtt adják át az őrkanonoknak. A bécsi rajzról gyanítjuk, hogy Sartori munká-