Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Boros László: A pécsi székesegyház Pollack-féle átépítésének története
lyek a dóm 1805. évben tervbe vett (?) restaurálásának alternatívái a déli homlokzatra nézve. Az egyik a kőkulisszát csak a déli tornyok közé feszíti ki, de a tornyok déli oldalát nem födték volna el, tehát a földszintről kezdve végig láthatók lettek volna. Lényegében egyezik a másik terv formáival, csakhogy az utóbbi már a tornyok elé viszi a kőkulisszát és az lett a kivitelre elfogadva. Az első terv különlegességei voltak: A kulissza tetején áttört kőballusztrád húzódott végig, amelyei a 12 apostol karcsú, hasábalakú, párkányos talapzata szaki oit meg úgy, hogy a bejárat fölött 2—2 egymás melletti talapzaton 2—2 apostolszobor állt, míg a többi szobrok nagyobb, de egyforma távolságra kerültek egymáshoz. A ballusztrád alakja ellipszis alakú nyílások sora volt, az összekötő tagot e 9ye gy vízszintes szalag metszette át, e formák XVI. Lajos ízűek. A kapu félköríves lett volna tympanonnal, föléje a csúcsíves ablak került. A kivitelnél ez elmaradt és a bejárat egy nagy csúcsíves nyílás lett. A második terven is így van a bejárat félkörívesen megoldva. — A kulissza oszlopfejei fölé az apostol talapzatokhoz való átmenetül egy többszörösen tagozott abacus (barokk) került volna. Az ablakok csúcsíveit a téglanyílástól elválasztó, az egyik fronton végig húzódó szalagra nem rosetták (illetőleg kerek pajzsok) kerültek, hanem egymást metsző csúcsívek sora. A katakomba-ablakok a román ikerablakok mintájára voltak tervezve, de úgy, hogy az oszlop a két félkörív közül kimaradt és így a 2 félkörív egy függő konzolban találkozott. A Corpus Christi kápolna elé a katakomba ablakoknak megfelelő 4 kerek vakablak került. A tornyok alternative vannak rajzolva. A délnyugati óraemelet nélkül, tehát alacsonyabbra. Abban egyeznek, hogy a 2 egymás melletti ikerablak-sor megvan. A kiviteltől abban tér el az ablakterv, hogy az ikerablakok egészen a szélső szegélylisenáig kijöttek, tehát szélesebbre vohak véve, és hogy a 2—2 ikerablakot egymástól oszlop választotta el, nem mint a kivitelnél: közfal. A felső ikerablaksoroknál a lisenán egy-egy mező volt felvéve, amely falazásszerűleg — úgy látszik — különböző színű kövekkel lett volna kirakva — díszítésül. (Ilyesmi volt a régi tornyokon is — lásd Koller rajzát.) A délnyugati tornyon fogas párkány felett egy zárt Zinne szerű (a kivitelnél megalkotott' ballusztrád volt, amelynek három foga mezejében egy-egy hármas virág volt felvéve. A délkeleti toronynál ellenben az ikerablak-sorok felett félköríves frizes és felette fogas szalag által elválasztva alacsony óraemelet következett. Itt a szegélylisenán három függélyes vonal-véset szolgált díszül. Az óraemelet felett jött a fogaspárkány s ezen az áttört ballusztrád, amely egymás felé fordított 12 köríves tagozatokból állt. A sarkokon és a homlokok közepén egy-egy keresztvirágos gulácska (tű) állt, mely kiemelkedett a ballusztrád felső élén túl. Mindkét toronyterv egyezik a gömbszelvényes kúpalakú sisakban, amely a toronysarok felé le volt csapva és így alapjában 8 szögű. Román a kereszt. Az ikerablakok alatti emeleten egymás olatt 2 kis félköríves ablak és a földszinti részen egy 1/2 köríves ablakocska volt a tornyokon. A délkeleti torony a kereszt csúcsáig 26 öl magas, (sisak maga a kereszt tövéig 6 öl)a délnyugati torony összesen 24 öl magas, a templom teste pedig 16 öl magas lett volna a középhajó felső tetőélig, tehát a tornyok nem nagyon emelkedtek volna ki."'' Ez a rajz kétségtelenül a tervezés korai időszakából származik. A 18. századi állapotához viszonyítva legfeltűnőbb módon az épület homloksíkja változott meg, azonban megállapítjuk, hogy a rajzoló három lényeges szempontot tartott szemelőtt. Ezek mindegyike azt bizonyítja, hogy a Szőnyi által ismertetett rajz készítője ismerte Sartori á'.alakítási tervét, mert ahhoz hasonlóan 1. beiktatta az új kápolnát, 2. az ezáltal nyert egységes homlokzat kulissza-falát csupán a tornyok közé terjesztette ki, s azt a 18. századi tervezet szerint felül szobros ballusztráddal zárta
