Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Boros László: A pécsi székesegyház Pollack-féle átépítésének története

nólták volna, nem találtunk. A minden valószínűség szerint Krammer által készített rajzok a csonka torony és a tetőzet restaurációjához készültek 1775 körül, azonban feltételezzük, hogy ez alkalommal Sartori terveit is megtalálták, mert 1804 őszétől a káptalant a tetőzet átépítése helyett már a székesegyház homlokzatainak átalakítása foglalkoztatta. A 18. század negyvenes éveitől a székesegyház berendezését és felszerelését osztrák, főként bécsi minta szerint rendelték meg olyan neves külföldi vagy hazai mesterektől, akik alkotásaikkal a barokk művészetet magas színvonalon képviselték. A székesegyház berendezését 1882-ig néhány kivételtől eltekintve még a barokk formakincsű művek határozták meg, ezért a káptalan 1780 utáni megrendelései elsősorban építészeti vonatkozásúak, azonban feltűnő, hogy a korábbi évtizedeknek az osztrák művészet iránti érdeklődését kizárólag itáliai orientáció váltja fel. A káptalannak Rómával felvett kapcsolatát nem tekinthetjük ötletszerű elhatározásnak, hiszen az átépítés korábbi terveinél már Klimo is az itáliai ízlést részesítette előnyben, amikor a főként Ausztriában tevékenykedő olasz mesterek, Pacassi, valamint Sartori művészetére tartott igényt. Koller József kanonok is Klimo ösztönzésére tartózkodott Rómában, s ezért érthető, hogy a püspök halála után az itáliai élményektől áthatott tanítvány, szellemi atyjának a székesegyház átépítésére vonatkozó szándékát igyekezett megvalósítani. E törekvésében a szintén Rómában tanult, s a pécsi püspöki székbe egyenesen onnan érkező Esterházy is messzemenően támogatta. 1804. őszén a káptalan megbízta Stadler nevű ügyvivőjét, hogy Rómában keressen megfelelő építészt, aki hajlandó a székesegyház költségén Pécsre utazni, hogy a helyszínen tájékozódjék, s aki a terveket is elkészíti. Stadler október 7-én kelt levelében arról értesíti a káptalant, hogy több neves — sajnos meg nem nevezett - építésszel tárgyalt, azonban egyikük sem hajlandó Pécsre jönni, s elegendőnek tartják, ha csak a rajzokat küldik el számukra. A káptalan a kívánságnak megfelelően elrendelte, hogy mérjék fel a székesegyházat, készítsék el külső és belső rajzait, s hogy e munkát Gianone Péter kőfaragó és Fölsinger Mátyás kőműves, pécsi mesterek végezzék.

13 Pollack Mihály egyik leveléből tudjuk, hogy Klimo átépítési terve alapján a székesegyház 19. század eleji átalakításának értelmi szerzője Koller József nagyprépost volt.

1

'' Koller ismeretségben állt a csehországi Libochovitz-ból származó Buck Józseffel, aki Pollackhoz hasonlóan a bécsi akadémián építészeti diplomát szerzett, azonban 1786-tól 1815-ig — haláláig — a pécsi rajziskolát vezette.

15 A rajziskola épülete a mai belvárosi általános iskola helyén, a káptalani házak tőszomszédságában, Koller háza mellett állt. Buck feltehetően Koller által szerzett tudomást a székesegyház átépítésének tervéről, sőt a kivitelre vonatkozó részletekről is, amelyek között — a 18. századi tervek alapján — a homlokzat gót elemeiről is szó eshetett. Mint építészt bizonyára érdekelte a feladat, s amint a káptalan egy későbben tett megjegyzéséből kitűnik, arra számított, hogy megbízzák az építkezés vezetésével, ezért 1805. február 19-én a káptalan előtt bemutatta a székesegyház új homlokzatához készített rajzát. A káptalan elismerő szavak kíséretében úgy határozott, hogy Gianone és Fölsinger felmérési rajzaival együtt Buck homlokzati tervét is elküldi Rómába.

10 Buck e rajzának eddig sajnos nem sikerült nyomára akadnunk, pedig bizonyos, hogy Szőnyi Ottó többek között ezt a tervet is látta a pécsi városi múzeumban, amelyről illusztrált feljegyzést készített. íme Szőnyi észrevételei a rajzzal kapcsolatban : ,,A pécsi városi múzeumban van két tervrajz Gianone Péter hagyatékából, me-