Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Boros László: A pécsi székesegyház Pollack-féle átépítésének története

az apostolok szobraival, s az épület szimmetriáját a kiegészített dél-nyugati toronnyal tették volna teljessé. Lényegében ez volt a Pollack-féle átépítés célkitűzése is. (3-4. kép) A kezdet Esterházy püspök halála (1799) után 1807 végéig a püspöki szék betöltetlen maradt. A dóm átépítésének gondja a káptalanra hárult annál is inkább, mivel a kánonjog értelmében a székesegyház gondviselője mindig a káptalan, ennek képviseletében az örkanonok volt. Az 1780-as évek legelején tervezett Sartori-féle átépítés a II. József által elrendelt egyházi birtokcsonkítások és az ugyanakkor szabott jelentős anyagi terhek miatt nem valósulhatott meg. A 18. századi állapotában lévő székesegyház az elmaradt építkezés mementójaként állott az új évszázad küszöbén. Az adatok tanúsága szerint 1804 októberéig nem foglalkoztak az átépítés gondolatával, a század fordulóján mindössze az épület meggyengült tetőszerkezetének gondja állott a káptalan előtt. Az előkészületek első adataként tartjuk számon a káptalannak 1800. szeptember 20-án a helytartótanácshoz tett előterjesztését, amelyben kéri, hogy a székesegyház pénztárából évi 4000 forintot fordíthasson egyéb szükségletek mellett a restaurálásra is. A helytartótanács 1804. január 31én kelt intimátumában úgy kívánja, hogy amennyiben az előterjesztésben megjelölt 45 200 forintot igénylő javító, díszítő munkálatokat befejezték, akkor a hátralevő javítások költségvetésével együtt jelentsék be. Az 1804. április 14-én jóváhagyott káptalani jelentésben értesítik a helytartótanácsot, hogy a tető, a tornyok, az óra, az orgona, oltárok és az egyházi ruhák javítását, illetve díszítését még nem kezdhették meg, mert a székesegyháznak az előző években jelentős kiadásai voltak, s még lesznek is, ezért költségvetést nem terjeszthetnek elő.

(i 1804. május 28-29-én a káptalan a székesegyház közelében előfordult tüzesetek miatt elhatározta, hogy a zsindellyel fedett dómot rézfödémmel látják el. A dél-nyugati torony kiegészítéséről is ekkor döntöttek, előbb azonban a szükséges költségvetéseket szerezték be, amelyeket a helytartótanácshoz továbbítottak.' Elsőként Schreiber Domonkos pécsi rézműves nyújtotta be a költségvetését 1804. júiius 22-én.

8 Augusztus 3-án a munkálatokhoz már rajz és modell is rendelkezésükre állott, amelyeknek beható vizsgálata után elhatározták, hogy a székesegyház tetejének és tornyainak fedésére külföldi építészt hívnak.

9 A munkát veszélyesnek ítélték, amely megállapításukat nyilván a tető gerendázatára vagy a főpárkány állapotára értelmezték. A dóm belső falainak tisztítására olasz kőműveseket hívtak Zágrábból, akik egyúttal az épület alsó részein is javításokat végeztek.

10 2. Buck József és Pollack Mihály tervei A tetőhöz készült rajzokat a káptalan nem ítélte megfelelőnek, ezért 1804. augusztus 25-én úgy döntöttek, hogy kérvényt intéznek a Kamarához a Klimo-féle restauráció rajzainak kiadása ügyében.

11 Az engedély kézhezvétele után a káptalan október 4-én Pethő lektort és Beniczky kanonokot megbízta a rajzok átvételével.

1- Arra vonatkozó adatot, hogy a terveket valóban átvették vagy felhasz-