Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Vargha Dezső: Adatok a bükkösdi Jeszenszky uradalom reformkori gazdálkodásához
Jelen dolgozatunk keretei között csak arra vállalkozhatunk, hogy az uradalom gazdasági életére jellemző vonásokat rögzítsük.,l így mindenképpen a gabonatermesztést, a szőlő- és bortermelést, ill. a juhtenyésztést kellett kiemelnünk, mivel ezek bírtak a legnagyobb jelentőséggel. Jelentős volt még az erdészet és a fakitermelés, de megvolt a maga jelentősége a takarmánytermesztésnek és a sertés-, ill. a szarvasmarha-tenyésztésnek is, azonban a meghatározó ágazatok jelentőségét ez nem befolyásolta. A tárgyalt ágazatok vizsgálatánál sem foghattuk át teljes terjedelmében a témát, mivel tekintettel kellett lennünk az utóbbi időben megjelent forrásmunkák megállapításaira, illetve a terjedelembeli korlátokra. Nem beszélhettünk az uradalom és jobbágyai viszonyáról, a jobbágyfalvak életéről sem. Az ibafai és a bolhási gazdaság tárgyalása is egy külön fejezet, a majdani feldolgozást azonban megnehezíti a forrásanyag töredékes volta. Célunk az volt, hogy a forrásanyag lehetőség szerinti bőségével bemutassuk egy zselici középbirtokos család reformkori gazdálkodási színvonalát. JEGYZETEK 1 Az uradalom 1848 előtti történetét átfogóan Szaszkó István dolgozta föl szakdolgozatában. (Egy zselici uradalom a kései feudalizmus korában. A kisjeszeni és megyefalvi Jeszenszky-család bükkösdi uradalmának története 1848 előtt. (Ml. Bp. 1981. 140 + 318 p.) Ö foglalkozik mindenre kiterjedően az uradalom és a birtokos családok egész történetével. - Weidlein János: Elpusztult falvak Tolnában és Baranyában. Századok, 1934-es pótfüzet. 611-631. p. :í Szakály Ferenc: A Dél-Dunántúl külkereskedelmi útvonalai a XVI. sz. derekán. Somogy megye múltjából 5. Kaposvár, 1973. 55—112. p., valamint Bezerédy Győző: Baranya megye lakossága a török alóli felszabadulás idején. JPM Évkönyv 1975-76. Pécs, 1977. 103-112. p. '' Taba István: Baranya megye népessége a XVII. század végén. Pécs, 1941. 63 p. 5 Rúzsás Lajos: A baranyai parasztság élete és küzdelme a nagybirtokkal, 1711—1843. Bp. Akdémiai Kiadó, 1964. 254 p. (i A délszlávok betelepedésére lásd: Sarosácz György: Délszlávok Baranyában. PAB-VEAB Értesítő II 1. Pécs, 1977. 333-336. p. Dr. Szita László: Adatok a délszláv népcsoportok betelepüléséhez a török utáni Baranya megyébe, Baranyai Művelődés, 1973. 4. sz, 131—137.. p. A németek betelepedésére lásd: Dr. Vargha Károly: Adatok a zselici németség betelepedéséhez. PAB-VEAB Értesítő, II 1. Pécs, 1977. 315-326. p. Dr. Szita László: Újabb adatok a zselici németek betelepítéséhez. Zselici Dolgozatok IV. Pécs, 1979. 30-34. p. ' Várady Ferenc: Baranya múltja és jelenje. Pécs, 1898. II. kötet 568. p. és H. Pálfy Ilona: Baranya megye 1000 holdnál nagyobb birtokai és birtokosai a XVIII. századtól napjainkig. Magyar Statisztikai Szemle 1933. 977. p. ^Rúzsás Lajos: i. m. 9 Bezerédy Győző: Dunaszekcső és Bár története. Dunaszekcső, 1975. 290. p. 10 Bm. L. Jeszenszky-család Levéltára (Bm. L. J. cs. Lt.) — ,,T. Jeszenszky család Diplomái, oklevelei s egyéb irományainak jegyzéke, Pécsett 1842. octóber 9 én . Horváth Leopold ügyész" E jegyzék 2. és 3. száma alatt találhatók az említett iratok másolatai. Az előnév adományozását a megyei közgyűlésen 1738. dec. 10-én hirdették ki, ezt tanúsítja Bm. L. Bvm. Közgy. Jkv. 1938. Nro. 257.-es bejegyzés. " Bm. L. J. cs. Lt. 1842-es iratjegyzék 4. sz. 12 Bm. L. Extractus Summarius Generalis Conscriptionis Domesticae Inc. Comitatus de Baranya pro Anno 1748. 26. p., illetve Extractus Conscriptionis Domesticae Anni 1752. 19. p. Az 1767-re vonatkozó adat található: Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. I. kötet, 470, p. 13 Bm. L. Copia Matriculae Copulatorum anno ab 1700-1789. 41. p. Nro. 39.
