Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Vargha Dezső: Adatok a bükkösdi Jeszenszky uradalom reformkori gazdálkodásához

J/

' Erre vonatkozóan Szaszkó idézett müvén kívül lásd: Andretzky József: Baranya vármegye nemesei. Pécs, 1909. Taizs ny. 39. p. Dr, Szita László: Adatok egy zselici nagybirtok gazdálkodásához a XIX. század első felében. Zselici Dolgozatok 1*1. Pécs, 1976. 77-82. p. Szaszkó István: A Jeszenszky család jelentősége, különös tekintettel a baranyai ágra. A Dunántúl Településtörténete II/2. 1767-1848. Pécs, 1977. 207-214. p. 15 Bm. L. Bvm. Közgy. Jkv. 1774. íNro. 298. szept. 10. 106. p. 16 Bm. L. J. cs. Lt. 1. doboz: Birtok és családi perek, egyeszségek 1763-1892. Nro. 18.-as irat (a család álltraI rendezve). A Petrovszkyak előnevét a megye plébániák 1802. évi összeíiása említi (Pécsi Püspöki Levéltár H. K. 31. kötet C. Paroch.), valamint PPL. Visita Canonica 1841. Bükkösd pg. 2. '' Bm. L. J. cs. Lt 1. doboz: Családi vonatkozású oklevelek másolatai, továbbá Bm. L. Nemesi iratok J. és P. betűk. A tulajdonosváltozás történetét leírja: Rúzsás L. : i. rm. 209. p. H. Pálfy I.: i. m. 984. p. Szaszkó I.: i. m. I. k. 38. p. 18 Bm. L. J. cs. Lt. 1. d. (Rendezett iratok Nro. 35.) és Bm. L. Nemesi Iratok (utóbbi másolat). 19 Kelényi György: Kastélyok, kúriák, villák. Corvina Kiadó, Bp. 1980. 119. p. 20 Szaszkó f.: i. m. I. r. 40. p. 21 Bm. L. J. cs. Lt. 1. d. Birtokjogi iratok: Bolhás. 22 Szaszkó I.: I. m. I. r. 7. p. 23 A Zselic történetével a Zselici Dolgozatok foglalkoznak. Eddig 4 kötet jelent meg, jelenleg folyamatban van az 5. kötet kiadása is. A kötetek a konferencián előadott, illetve az arra készített dolgozatokat, valamint a felszólalásokat tarlailmazzák. 24 Lehmann Antal: A Zselic természeti föidajza. Pécs, 1971. c. munkája tárgyalja ezt a kérdést a legbővebben. •

2 A birtokrészekre való utalást bővebben Szaszkó István idézett munkája tárgyalja. I. r. 1-21. p. -'' Lásd a 18. sz. jegyzetet! A birtok nagyságára vonatkozóan még az alábbi munkák tartalmaznak adatokat: Fényes Elek — Magyar Országnak, s' a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. Kiadta — Pesten. 1836; Fényes Elek — Magyarország Geographiai Szótára, melyben minden város, falu és puszta betűrendben körülményesen leiratuk. Kiadta — I. 1-4. kötet. Pesten, 1851., illetve H. Pálfy Ilona Baranya megye 100 holdnál nagyobb birtokai és birtokosai a XVIII. századtól napjainkig. Magyar Statisztikai Szemle, XI. évf. 1933. 972-938. p. 27 Az ezzel kapcsolatos számításokat Szaszkó István idézett munkája részletesen tartalmazza. I. r. 8—10. p. 28 Rúzsás Lajos: i. m. Bp. 1964. 254. p. 211 Bm. L. Közgy. ir. 1841. F. 10. 902. sz. Haas Mihály: ,,Baranya-emlékirat" Pécs, 1845. 100. p. " A nagybirtok szervezetét legátfogóbban a következő mű dolgozta föl: Kállay István: A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711—1848. Bp. 1980. Akadémiai Kiadó. 338 p. 32 Pollonyi működésére lásd: Zselici Dolgozatok IV. k. Pécs, 1979. 40-47. p. :,:! Bm. L. Nemesi ir. „P". Szaszkó /.; i. m. I. r. 67-68. p. 33 A borászat jelentőségét mutatja, hogy az uradalmi tisztségviselők között sorolták fö

! a pintért is, holott az iparosok között lenne a helye! i(

' Az uradalmi kertész tevékenységére lásd: Zselici Dolgozatok IV. k. Pécs, 1979, 44. p. ;!7 Az uradalom fejlett kereskedelmi tevékenységére utal a kocsisok nagy száma. Az uradalom terményeivel sűrűn fölkeresték Pécs és Kanizsa piacait, de a birtoktestek közti szállítás is jelentős volt. A források sűrűn említik a Bolhásra, illetve Ibafára történő szállításokat. Pollonyi naplója igazít el abban, hogy a földesúr és családja mikor és hova utazott éppen. 38 Pécsi Püspöki Levéltár. Visita Canonica 1845. Bükkösd pg. 10. 39 Bm. L. J. cs. ir. 1836, és 1844. évi fizetési jegyzékek. Bm. L. J. cs. ir. 1838. évi napszámjegyzék. Bm. L. J. cs. ir. Pollonyi János naplói 1837-1847. ''- A kor mezőgazdaságát összességében tárgyalja: Magyarország története 1790—1840. Akadémiai Kiadó, Bp. 1980. I. k. 324-372. p.