Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Maró Mária Anna: Baranya vármegye 1815. és 1842/44. évi malomösszeírásai (I. rész)

Ugyanez 1842/44-ben: 1 2 3 4 5 6 7 8 10 12 16 18 22 összesen B. 2311— — — — — — — — — 7 15 H. 21 14 12 7 2 1 — 1 — 1 — — — 59 149 M. 9 2 6 5 7 5 2 2 1 1 — 1 1 42 208 P. 7 10 6 7 1 1 — 1 — — 1 — — 34 108 S. 911— — — — — — — — — — 11 14 Sz. 11 8 2 1 — — 1 — — — — — — 23 44 Községek: 59 38 28 21 10 7 3 4 1 2 1 1 1 176 538 Malmok: 59 76 84 84 50 42 21 32 10 24 16 18 22 538 Hajómalmok a Dunán és a Dráván egyaránt dolgoztak, utóbbin majdnem kétszer annyian — a hajómolnárok közül egyetlennek sincs földje.

10 Dunai Drávai összes helység malom helység malom helység malom B. 6 19 4 7 10 26 30,23% M. 2 11 — — 2 11 12,79% S. — — 17 49 17 49 56,98% 8 30 34,88% 21 56 65,12% 29 86 A malmok teljesítőképességét elsődlegesen meghatározó körülmény a kerekek száma; a nagy többség mindkét időszakban, mindegyik járásban egykerekű, de a kétkerekűek száma és aránya növekedett: 1815/16. 1842/44. kerekek száma 1 2 3 4 — összesen 1 2 3 4 összesen B. 7 — — — 5 12 14 — — 1 15 H. 117 13 — — — 130 119 25 — — 144 M. 155 30 2 — — 187 161 43 4 — 208 p. 110 12 — 1 — 123 104 4 — — 108 S. 8 4 3 — — 15 8 4 1 1 14 Sz. 49 10 — 1 — 60 42 2 — — 44 446 69 5 2 5 527 448 78 5 2 533 84,64 0,94 0,94 84,05 0,93 13,09 0,37 14,64 0,38 % Hogy a malmok rendelkeznek-e szitával, csak az első összeírás jegyzi fel, a baranyavári, a pécsi és a szentlőrinci járásban, az összes malmok közül itt 41 szitás, ez a három járásbeli malmok 21,03%-a, közülük 35, a szitával bírók 85,37%-a a pécsi járásban. Hogy alul- vagy fölülcsapó-e a malom, csak a baranyavári és a hegyháti járásban írták össze 1815-ben, a hegyháti, a siklósi és a szentlőrinciben 1842-44-ben. Fölülcsapó Alulcsapó 1815. Fölül- Alulcsapó <-.sapó 1842/44. 6. 10 2 — H. 122 8 134 10 c — —. 12 2 Sz. — — 41 3 132 10 187 15