Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Maró Mária Anna: Baranya vármegye 1815. és 1842/44. évi malomösszeírásai (I. rész)

BARANYA VÁRMEGYE 1815. ÉS 1842/44. ÉVI MALOMÖSSZEÍRÁSAI I. rész MÓRÓ MÁRIA ANNA Baranya vármegye adószedőjének iratai között maradtak fenn az 1815. és 1842 44. években keletkezett malomösszeírások, amiknek közlése adalékul kíván szolgálni a megye gazdasági életében jelentős szereppel bíró malomipar történetének tanulmányozásához. A községek mindig vitában álltak a molnárokkal, részint az őrlési díjak, illetve vámok, részint a vízrendezés, de leginkább az adózás és a földesúrnak teljesítendő szolgáltatások miatt. A kialakult gyakorlat szerint a kétkerekű malmok után mint egész, az egykerekűek után mint féltelek után adóztak a molnárok. A malmok felszereltsége, állapota, vizének mennyisége alapján az azonos kerékszámú malmok őrlőképessége, ebből adódóan jövedelmezősége között is nagy különbségek voltak. 1815-ben Kernend község lakossága és a községbeli molnárok közötti vita a közvetlen előzménye' annak a vármegyei közgyűlési döntésnek, mely kimondja: „Igasságosnak lenni találtatott, hogy a molnárok, kik az őrlettetést s drága pénzben szerzett malmaikat el láttni kötelessek, a minden néven nevezendő köz fuvarozásoknak s egyébb kézi munkáknak terhe alul fel szabadíttassanak, azomban más részrül az is igasságosnak esmértetett, hogy ők jövedelmeikre nézvést a Katona Tartást természetül meg tévén, a közönséges adott fizessék, ezen fizetésben hogy valamely bizonyos fundamentumot le tenni s meg állapítani lehessen, meg hagyattatik Járásbéli Fősz(olga)Bíró Uraknak, hogy a kerületbéli malmokat Helységrül Helységre nevezett szerént öszve írják, s hasznokra nézvést classificálják, azt különösen meg jegyezvén, s mentül előbb bé jelentvén, mennyi kerekű legyen a malom, a malomhoz vagyon-é valami javadalom földekbül vagy rétekbül".

2 Az összeírást mind a hat járásban végrehajtották — a baranyavári és a mohácsi járásban kétszer' — a parasztok és a molnárok közti viták azonban nem szűntek meg, a közgyűlés 1840-ben újra rendezni szándékozta a malmok ügyét és új összeírást rendelt el/

1 Ennek munkálatai évekre elhúzódtak, Kotzian József vármegyei mérnök halála

1 is késleltette, mivel ez az összeírás hiteles malomlevelek kiállításával kellett volna, hogy összekapcsolódjék.

,; 1844-ben együtt volt a hat járás patakmalmainak összeírása, ennek alapján a közgyűlés elfogadta a kiküldött választmány javaslatát: ,,A Megyében létező Malmokra eddigelé rót közterhek számos panaszokra alkalmat nyújtván, ezek eltávolítása, és az osztozó igazság, ezen adózó osztály rai kiterjesztésére figyelmezve ; — méltóztattak a Tettes Karok és Rendek folyó 1844. év 1350-ik Közgyűlési határozatban a imár le tárgyban 1840-ik év