Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Maró Mária Anna: Baranya vármegye 1815. és 1842/44. évi malomösszeírásai (I. rész)

3913-ik szám alatti határozat feléllesztésével a malmoknak kerék és víz menynyiség eránt fenforgó külömbség tekéntetéböli osztályozását, s ehez arányzandó Közterhekben részesítési Kults Választmányilag leendő meghatározását elrendelni, — e tárgybani eljárást és fölötte teendő jelentést alólirottakra bízván, melly megbízás következtében f. 1844-ik év júliusba 14-én Pécs várossában a Megye Gyülekezési teremében öszvejövén, és a fenforgó tárgy tanácskozás alá vétetvén, előlegessen megállapíttatott ; miként a malmok osztályozása, és ehez arányzandó közterhek kultsának tárgya a külön választmányilag tárgyalt köz adónak, valamint a Molnárok által bár melly czím alatt használt földek és rétekrei tekéntet mellőzésével, egyedül a malmokra, minőségekhez képest kirovandó köz munkák leendenek. Ezekutánn felvétettek Járásbeli Fő és illetőleg All-Szolgabírák által e tárgyban eszközlött öszveírások, mellyekböl felderülvén ; miképp a Megyében létező Malmok négy, három, két és egy kerékkel ellátvák, a kerekek száma tekéntetéből tehát négy fő osztályt — az l-ö négy, a ll-ik három, lll-ik két, IV. egy kerekű malmokat foglalva — a víz mennyiségre tekintőleg pedig ezen fő osztályokat két al osztályokra határozván, továbbá figyelmezve a Tekintetes Karok és Rendeknek, a Nagy M/gu Kir. Helytartó Tanács Intézményében is megállapított szabályos határozatára, mi szerént egy malom kereket féltelekhez hasonlítván, közmunkákbani részesítése ehez mérettetett, ez Intézményes megállapításon tull a Molnárokat közmunkákkal terhelni, valamint a Kisházasok közti külömbözés miatt, egy kereket fertály telek utánni közmunkai teher aloll részesíteni nem szándékozván, fentebb kifejtett forma szerént az l-ö Főosztálya malmok közmunkai maximumát két, minimumát 1 3/4, a ll-ik főosztályúakét 12/4-1 1/4, a III. Főosztály úakét 1 - 3/4, a IV. Főosztály úakét 2/4 - 1/4 telek utánn járó közmunkával részesítettük — ezen megállapítás szerint a megyében létező Malmokat osztályozván, a Tekintetes Karok és Rendek helybenhagyását váró osztályozási munkálatunkat :j: alá mellékelve bemutatjuk".' Az összeírok az adatokat nem azonos szempontok szerint, hanem mindegyik évben járásonként eltérően vették föl. Az egyező és különböző adatsorokat az alábbi tábla szemlélteti: B H M p s Sz B H M P s Sz 1815/16. 1840/44. a molnár neve X X X X X X X X X X X X bérlő—tulajdonos — — — X X X — — — — X — ha bérlő; a tulajdonos — — — X X — — — — — X X kerekek száma X X X X X X X X X X X X kerékmagasság — — X — — — — — — — X felül v. alulcsapó X X — — — — — X — — X X szitás-e X — — X — X — — —1 — — — víz-ellátottsága X X — — — — X X X X X X víz-eset magassága — — — — — — — — —1 — X — állapota X X — — — — — X — — — — napi őrlőképessége X — osztályba sorolás X — X X — X X X X X X X bérleti díj összege X — — X — — — — — — — — föld, rét, szőlő, kert X X X X X X X X X X — — kiegészítő berendezések, olajütő, fűrész X X X X — — — X — — — — A megye 349 községéből

8 212-ben írtak össze malmot, ez a községek 60,75%-a.