Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Nagy Lajos: Az 1710. és 1713. évi pécsi pestisjárvány

zőkönyvében is leírt határozat alapján, november 8-a után nyithatták újra meg. Sok szülő még akkor sem merte visszaadni a gyermekét, vagy más iskolába küldte.

93 A fertőzött házak kifüstölését, ami a mai zárófertőtlenítésnek felelhetett volna meg, ha lett volna hatása, a kórház harmadik számadáskönyve szerint, október 12én kezdték. Semmit sem részletezve csak ennyit írnak: ,,A házak füstölésére 30 dénár".

9

'

1 Pécset 1714. január 29-én ismét zárlat alá akarták venni. A január 30-án tartott városi tanácsülésen bejelentették, hogy Benua püspöki tiszttartó a vármegye közbeiktatásával kilátásba helyezte az újabb zárlat elrendelését. A Városi Tanács küldöttsége még aznap délután felkereste a prefektust és felvilágosítást kért a zárlat okáról. Elmondták az is, hogy Pécsen hat hét óta nem észleltek egy pestisgyanús esetet sem. A prefektus közölte velük, hogy a zárlatot nem ő, hanem Beckher generális rendelte el azért, mert több pécsi ember kint járt a pestis miatt zárlat alatt tartott Kővágótőttős községben.

90 A fogadalmi szobrok Négy héttel a pestis jelentkezése után, augusztus 25-én, a Városi Tanács „egyhangú határozatot hozott a mellékelt Szentháromság szobornak a köztéren való felállítására". Az ügy intézésével Peinthaler városbírót és Szabó Pétert bízták meg. Már a pestis idején is több befizetett büntetést a szobor költségeire utaltak ki. Ezek közül kiemeljük Joseph Rochinger pékmester büntetését. Rochinger a szabadságharc idején több éven át, egészen 1711 februárja végéig volt városbíró. 1713ban kérte a bírói fizetéséből még visszatartott összeget, de a Városi Tanács annak egy részét ezzel az indokkal vonatta le: „Amiatt, mert a lázadás idején a hóhért a város tudta és beleegyezése nélkül 2 forintért és 17 forintért Simontornyára eladta (!). Ez, egyhangú szavazattal a Szentháromság szobor emelésére fordíttassék, amely összeg kitesz 19 forintot."

90 A pestis szüntével, december 1-én több szobor felállítására is tettek javaslatot. A javaslat és a költségvetések külön kötegben találhatók a Városi Tanács ülési iratanyagában.

9

' Szűzmáriának és a szentek közül Rozáliának, Sebestyénnek és Rókusnak a szobrát említik; végül is egyiket sem állították fel és a javaslatot a költségvetésekkel ad acta tették. A rácok A török kiűzése után a Tolna, Baranya és Valpó vármegyék területén szervezett római katolikus egyházmegye püspöke és világi papjai, valamint az ide telepített szerzetesek eszközökben nem válogatva Pécsen is igyekeztek katolizálni a régi protestáns, zsidó és görögkeleti lakosságot. Az 1690-es évek közepére Pécsről eltűnt a protestáns és a zsidó lakosság; átmenetileg megtűrték a görögkeleti dél szlávokat: a rácokat. Az 1701. évi városi számadáskönyvben még említik a rác püspököt és a rác bírót.

98 I. Lipót 1690. évi kiváltságlevele Pécs rác lakosságát is védte a világi hatóságok és a római katolikus klérus üldözésétől. 1713-ban a vármegye és a római katolikus püspök, mint a város földesura megerősítették a rácok privilégiumait. Ez megkötéseket is tartalmazott, pl. önálló iparosok nem lehettek.

99 A privilégiumaik megerősítése azonban nem tudta teljesen megszüntetni a római katolikus papság rácellenes uszításait, gyűlölködéseit. Az állandó és az élet minden területén megnyilvánuló terrornak a fő irányítói a jezsuiták voltak.

100 Ezzel ta10. B. Helytörténetírás 1981 145