Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Nagy Lajos: Az 1710. és 1713. évi pécsi pestisjárvány

A fertőzött házakhoz, miután a lakóikat a kórházban, illetve a karanténban elhelyezték, nem állítottak őrséget. Egy kivételes esetről tudunk csak: Keller seborvos a felesége halálát követő napon, szeptember 3-án megbetegedett, de nem akart a kórházba menni. Ekkor az Egészségügyi Tanács engedélyével a házát lezárták és őrség is vigyázott a zárlat betartására. Az őrök nem strázsáltak ott sokáig, mert csak két pint bort és néhány szál gyertyát utaltak ki nekik.

00 Az Egészségügyi Tanács augusztus 8-án határozatot fogadott el, amelyben kötelezték a Pécsen tartózkodó idegeneket a város elhagyására. A távozók úti levelet kaptak; annak a fogalmazványát a pestis irataihoz mellékelték a kapucéduláéval egy lapon. A latin nyelven írt szöveget ritkasága miatt lefordítva itt közöljük: ,,Mi, Pécs város Egészségügyi Tanácsának választott vezetői és igazgatói hitünkre tanúsítjuk és tudatjuk mindenkivel, akit illet, hogy a jeles N. N., aki az említett városban vendégeskedett, Isten kegyelme folytán minden járványos fertőzéstől mentesen és védetten megy Bécsbe. Itt egyenként valamennyi illetékes tisztségviselőt felkereste. Igazoljuk, hogy más, fertőzésre gyanús helyeken nem járt, ezért az igazoló iiat bemutatása esetén bármely helyen szabadon és háborítatlanul engedjék át, vagy fogadják be. Ezen igazoló úti levelünket a város rendes pecsétjével megerősítve, az elnök és a titkár aláírásával adjuk ki. Pécs, 1713." A város elhagyását engedélyező kapucédula szövege fordításban: ,,N. N.-nek megadjuk a lehetőséget, hogy a mi Pécs városunkból egyedül kimenjen. Pécs, az Egészségügyi Tanács megbízásából, 1713." A távozó idegenek az úti levélért 28 1,2 dénár kiállítási költséget fizettek. Az idegenek közül augusztus 8-án két házaspár utazott el Bécsbe. 9-én ketten távoztak ugyanoda; a püspök házanépe is aznap indult el Székesfehérvárra. Az utóbbiak úti levelét ingyen állították ki. Augusztus 10-én adták ki annak a Carolus Antonius Primbsnek az úti levelét, akit később, szeptember 1ő-án Kapucsy az Egészségügyi Tanács ülésén bevádolt. Primbs elutazása előtt 1 forint 98 dénár alamizsnát adományozott a betegeknek. Augusztus 11-én ketten távoztak Eszékre. Az idegeneken kívül a pestis idején több pécsi lakos is elhagyhatta a várost, őket külön jegyzékbe írták be.

91 Augusztus 11-től 14-ig 17-en távoztak, a legtöbben családostól. Ezután a szigorítások miatt már csak szeptember 5-én adtak engedélyt két építésznek, hatnapos eltávozásra. Szeptember 12-én ketten mehettek ki a városból. Egy ácsot a halott gyermeke temetésére engedtek ki; a pestis idején csak ő kísérhette ki a hozzátartozóját a temetőbe. Az Egészségügyi Tanács jegyzőkönyve szerint november 15-én megbüntették Froschmayr mészárost, mert a császári sóellenőrt engedély nélkül befogadta a házába. A betegeknek adományozott alamizsnák felsorolásánál említik Paulus Petrowics ismeretlen nevű vendégét is. Vele elnézőbbek voltak, mert csak 1 forint 40 dénárnyi büntetést fizetett. A zárlat megszüntetésének a napját nem tudjuk. Október közepén a lakosok már kimehettek a kapukon, mert a város saját szőlőjében 16-án szüreteltek. Az ott dolgozó puttonyosoknak, városi pénztárosnak, őrségparancsnoknak és hajdúknak még aznap kifizették a szüretelésért járó bérüket.

92 Bizonyára akkor már a polgárok is szüretelhettek a saját szőlőjükben. A jezsuiták a növendékeiket a pestis kezdetekor a görcsönyi birtokukra vitték és csak a pestis után engedték őket haza. Az iskoláikat, az Egészségügyi Tanács jegy-