Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Nagy Lajos: Az 1710. és 1713. évi pécsi pestisjárvány

tek, még az Egészségügyi Tanács jegyzőkönyve sem említi, pedig annak az ülésein mindig részt vettek a beválasztott világi és szerzetes papok is. Az ő vallási türelmetlenségük a Rákóczi-féle szabadságharc utáni években Pécsen sem csökkent. Anrath ateizmusa iránti közönyüknek a legfőbb oka az lehetett, hogy leváltása esetén nem találtak volna a helyére másik seborvost. Másrészt a helytállásával akkora tiszteletet váltott ki maga iránt, hogy a gyáván viselkedő pap vádaskodásaival nem törődtek. A boszorkányokban és a fekete mágiában abban a korban ugyan még hittek Pécsen is,

8

'

1 de arra nem találtunk adatot, hogy a Városi Tanácsnál Anrathon és a vele rokonszervezőkön kívül mást bevádoltak volna ateizmusa miatt. A lelkész tanítványa és szolgája Az Egészségügyi Tanács alakuló ülésén a lelkészek mellé egy szolgát is fogadtak. Amikor nyilvánvaló lett, hogy a kórházban a lelkészi teendőket Drusinecznek egyedül kell végeznie, egy fiatalember is társult hozzá, akit később a páter tanítványaként említenek. Augusztus 20-án ez a fiatalember is megkapta a bubós pestist és sokáig betegeskedett. Drusinecz szolgáját Stanca Bogdaninnak hívták. Ö Pellérdről jött be a járvány idején Pécsre. Valószínűleg szláv anyanyelve miatt fogadta a csak horvátul és latinul tudó Drusinecz maga mellé. Bogdanin egészséges maradt. Az Egészségügyi Tanács jegyzőkönyve szerint november 4-én még sem a szolga, sem a tanítvány nem hagyhatta el a kórházat. Ennek az egyik oka a tanítvány hosszantartó betegeskedése lehetett, ugyanis még október 28-án is sebtapaszt szolgáltatott ki a nevére a gyógyszerész. Október 25-én kámforos alkoholt írt fel a nevére a seborvos, bizonyára bedörzsölésre. Ezután hosszú ideig nem említik egyiküket sem. A szolgálatukért járó bért 1714ben, február 17-én kapták csak meg az alábbi szöveggel: „Stanca Bogdanin kapja meg azt a pénzt, amit azért kap, mert a járvány idején Pelliertről a kórházba jött 5 forint 50 dénárt és a diáknak, aki a kórházban a páternak volt a szolgálatára, teljes kielégítésként 96 dénárt. így összesen hat gulden 46 dénárt számláztunk és fizettünk ki."

85 A város a páter tanítványával szemben is alkalmazta ugyanazt a jócselekedetet, amelyet a sírásó Janzeval és a szakácsnő Gangenbergnéval kapcsolatban említettünk. 1714-ben Bonaventura Jankovics kereskedő számlát nyújtott be a városnak a kórház részére kiszolgáltatott árucikkekről.

8

'' Ezek között szerepel egy darab bunda, amit a páter tanítványa a pestis idején kapott. A város a számlának ezt a 3 forint 50 dénáros tételét is kifizette. Őrség, zárlat A Városi Tanács jegyzőkönyve szerint 1712-ben a négy városkapu közül csak a Szigeti és a Budai kapu mellett tartózkodott állandó őrség, éjjel-nappal 4—4 ember.

87 Az 1713. évi pestis jelentkezése előtt két nappal 3-3 őrt fogadtak fel a Budai, Szigeti és a Siklósi kapuhoz. A szolgálati évük augusztus 1-én kezdődött, 36 forint fizetést kaptak egy évre. Az egész őrszemélyzet délszláv nevű volt.

88 1714. január 19-én említenek egy német nevű őrvezetőt is, aki a Szigeti kapu őrszemélyzetéhez tartozott. Martin Rudolphnak hívták, 40 forint évi fizetést kapott, a szolgálatát 1713. szeptember 1-től számították.

89 Bizonyára őneki (és talán a kapuőrségből eltávozott rácok helyére felvett többi németnek) szólt az a figyelmeztetés a zárlat gondos betartására, amit az Egészségügyi Tanács vetetett jegyzőtkönyvbe szeptember 1-én,