Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Nagy Lajos: Az 1710. és 1713. évi pécsi pestisjárvány

tött velük sem a város, sem a vármegye, mert az orvos nem is hiányzott különösebben. A jegyzőkönyvből kitűnik, hogy a város tanácsa neheztelve fogadta az orvost. A püspök határozott utasítása ellenére sem akarták fizetni a lakbérét, felesleges embernek tartották, aki a püspök inkább a saját orvosaként hoz majd ide. Megtűrték, de elvárták volna, hogy a lakását fizesse majd maga a vármegyétől kapott fizetéséből. A püspöki várost sorba szorított Pécs lakossága és a tanácsa csendben, vagy hangosan később is tiltakozott az ellen, ha a püspök tovább csonkította a jogaikat, vagy a klérus a polgárság kárára terjeszkedett. A többlet terheket, amelyek közé a nem nagyon hiányolt orvos elkvártélyozását is sorolták, szintén igyekeztek lerázni. Csendes tiltakozás volt az az elszámolás is, ahogyan később az orvos lakbérét rendezték o háztulajdonos megbízottjával. Erre még visszatérünk. A vármegye ülést jegyzőkönyvének az orvossal foglalkozó 43. pontját cikornyás barokk latinsággal fogalmazták. A szövegből sértődöttséget, vagy tiltakozást nem lehet kiérezni. Erre nem is számíthatunk, mert akkor még a vármegyében teljes világi hatalomra is törő Nesselrodt püspök lekötelezettjei és cselédei ültek a megyei posztokon. Előzőleg ugyanis a püspök, mint főispán Bécsbe küldte Madarász Lászlót, a neki nem tetsző alispánt. Míg az alispán távol volt, Nesselrodt törvénytelenül tisztújítást tartatott, Madarászt és híveit leváltatta. Az erkölcsi győzelem azonban Madarászé lett, mert a király 1713. augusztus 14-én új tisztújítást rendelt el. A megye ismét alispánnak választotta Madarászt.

20 Ezek a torzsalkodások bizonyára döntően hozzájárultak von Minzenriedt későbbi távozásához Pécsről. Visszatérve 1712. október 25-én tartott megyei üléshez, amelyen az orvos ügyét tárgyalták, a mai ember szemével olvasva találunk sértést is: közvetlenül az orvos megérkezésének és javadalmazásának a napirendi pontja után ismertették és hagyták jóvá a már korábban szolgálatba lépett hóhér leszerződtetését és a fizetését is.

21 Az orvos tehát 1712. októberének a végén megérkezett Pécsre. Tekintettel arra, hogy a püspök hívta ide, az eltartásával megterhelt vármegye és a város jó arcot vágott az ittlétéhez. Az 1713. évi városi számadáskönyv mellékleteként találtunk egy számlát, amely szerint a városbírók a város nevében von Minzenriedt részére november 1-től kivették Johann Jacob von Terlichscron úrtól, mint meghatalmazottól a már említett Pock féle házat. Az orvos a fenti naptól ott is lakott és a város évi 40 forint bér fizetésére kötelezte magát a szállásáért.

22 A ház a mai Kossuth L. utcában a 21. szám alatt volt, a Zetkin Klára utca nyugati sarkán levő telken. Von Minzenriedt pécsi tartózkodásának az első kilenc hónapjáról csak egy adatunk van. 1713. március 24-én hivatalosan jelentették a város tanácsának, hogy „a Doktor úr aznap felmondta a szállását von Terlich Cronné (!) asszonynak".

23 A felmondás okát nem említik. Jó egy évvel később, amikor az orvos elhagyta Pécset, elszámolást készítettek a szállására fordított kiadásokról, abban azt írják, hogy csak a Pockh-féle házban lakott. A tanácsnak jelentett hír tehát korai volt, mert von Minzenriedt visszavonta a felmondását. Az orvos aláírása egy iraton sem maradt fenn; az Egészségügyi Tanács és a Városi Tanács levéltári anyagában következetesen ,,von Minzenriedt"-nek írják a vezetéknevét, tehát nemes volt. Nem tudjuk, hogy nemes létére miért vállalta a lenézett orvosi pályát és miért jött el a Habsburg birodalomnak erre a háború sújtotta, járványveszélyes perifériájára. Von Minzenriedt doktor már kilenc hónapja tartózkodott Pécsen, amikor 1713. júliusa végén a járvány itt is jelentkezett. Fellépése egy jelentéktelennek tűnő