Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL - Sándor László-Timár György: Pécs város 1780. évi szabad királyi oklevele

FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM 1. Cserkúti Adolf: Pécs sz. kir. város és a rendi országgyűlés. A Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület Értesítője. II. évf. 1909. 67—75. p. 2. Cserkúti Adolf: Pécs fölszabadulása a földesúri hatalom alól. A Pécs—Baranyamegyei Múzeumi Egyesület Értesítője. III. évf. 1910. 45-53. p. 3. Dr. Horváth Margit: Hogyan lett Pécs szab. kir. város. (Bölcsészettudori értekezés.) A Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület Értesítője. X. évf. 1929. 103—125. p. 4. Babies András: Adalékok Pécs város küzdelméhez a szab. kir. városi rangért. A PécsBoranyamegyei Múzeum Egyesület Értesítője. XI. évf. 1930. 1—17. p. 5. Dr. Babies András: A kamarai igazgatás Pécs városában 1686—1703. Pécs. 1937. 179, p. 6. Dr. Babies András: Pécs város szabad királyi rangra emelésének története 1703—1780. Különlenyomat a ,,Történetírás" 1937. évi 5—6. számából. 1—59. p. 7. Borsy Károly: Klimó György. Vigília. 1977. 7. sz. 490-493. p. és Poddúmbiersky, ián: Spominajme otcor a osvecovatelóv národa. Trnava. 1936. I. 59—66. p. 8. Aigl, Paulus: História brevis venerabilis Capituli Cathedralis ecclesiae Quinque-Ecclesiensis a prima ejusdem origine usque finem anni 1838 concinnata. Quinque-Ecclesiae 1838. Typ. Lycei Episcop. VI. 102—103. p. 9. Brüsztle, Josephus: Recensio Universi Cleri Dioecesis Quinque-Ecclesiensis... QuinqueEcclesiis 1874. Typ. Lyc. I. 157-181. p. 10. A' szabad királyi Pécs városának kebelebéli különös törvényei, vagy is statútumai. Buda. 1819. Typ. Univ. 11. Szávay Gyula: Győr. (Monográfia.) Győr. 1896. 12. Csizmadia Andor: Győr küzdelme a szabad királyi városi rangért. Emlékkönyv. Győr. 1943. 4-28. p. 73. Gárdonyi Albert: A történelmi segédtudományok története. Bp. 1926. Kiadta: Magyar Történelmi Társulat. 36. p. 14. Perger János: Bé vezetés a diplomatikába vagy is az oklevél esméret tudományába ... H. n. 1821. Kiadta: Trattner János. 280. p. VI. tábla. 15. Szentpétery Imre: Magyar oklevéltan. Bp. 1930. Kiadta: Magyar Történelmi Társulat. 269. p. XII. tábla. 16. Áldásy Antal: Címertan. Bp. 1923. Kiadta: Magyar Történelmi Társulat. 64. p. VI. tábla. 17. Csorna József: A magyar heraldika korszakai. Bp. 1913. Kiadta: Magyar Történelmi Társulat. 131-154. p. 18. Naay Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest. 1857— 1868. I-VII. k. 19. Proy, Georgius: Syntagma Historicum de Sigillis Regum et Reginarum Hungáriáé. Buda, 1805. Typ. Univ. 166. p. XV. tábla. 20. Romhányi Károly: A magyar könyvkötés művészete a XVIII—XIX. században. Bp. 1937. Megjelent: Budapest székesfőváros támogatásával. 44—79. p. 21. Borsa Iván: írástan (Palaeographia). Történeti segédtudományi alapismeretek II. Levéltári szakmai továbbképzés. Kézirat. Bp. 1963. Kiadta: Levéltárak Országos Központja. 3-57. p. 22. Neubecker, O.—Rentzmann, W.: Wappen—Bilder—Lexikon. — Dictionnaire héraldique Encyclopaedia of heraldry -. München. 1974. Battenberg, 418. p. 23. Smith, W.-Bührer, £. : Flags through the ages and across the world. New York — etc. 1975. McGraw - Hill. 358. p. 24. Neubecker, O.: Heraldik. Wappen - ihr Ursprung, Sinn und Wert. Frankfurt a. M. 19'77. Krüger. 288. p. 25. Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története. Bp. 1897. Kiadta: Athenaeum I. és Ny. RT. IX. k. 336-337. p. és 720. p. 26. Freeskay János: Mesterségek szótára. Bp. 1912. 751. p. 27. A Pallas nagy lexikona l—XVIII. k. Bp. 1893-1900. Kiadta: Pallas I. és Ny. RT. 28. Zádor Anna és Genthon István: Művészeti lexikon I—IV. k. Bp. 1965-1968. Kiadta: Akadémiai Kiadó.