Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL - Sándor László-Timár György: Pécs város 1780. évi szabad királyi oklevele

JEGYZETEK I Az eredeti latin nyelvű oklevelet a Baranya megyei Levéltár őrzi. Jelzete: Bm. L. IV fond 1008 t. Pécs város szabad királyi városi rangra emelésével kapcsolatos iratok gyűjteménye. - A „Felhasznált szakirodalom" 6. száma alatt közölt munka. 59. p. Dr. Babies András: A kamarai igazgatás Pécs városában 1686-1703. Pécs, 1937. 18. p. 4 Nagy Lajos: A Császári Udvari Kamara pécsi prefektúrájához tartozó terület 1687-ben Baranyai Helytörténetírás 1978. Baranya megyei Levéltár Évkönyve. Pécs, 1979. 15. p. A szerző megállapítása szerint a Pécsre helyezett prefektus Christian de Vincentcz, a commissarius pedig Nagy György László volt. ' Lásd a 3. sz. jegyzetet. 41. p. '' A most először közzétett pecsét 30 mm körátmérőjű. Mezejében a Pécsi Székesegyház látható a négy toronnyal. A tornyok gúla alakúan metszettek, hol mindegyikre egy nagyobb és egy kisebb gömböt helyeztek el, amiből kiemelkednek a latin keresztek. A tornyok látható oldalain felül téglalap, középen kör, lent pedig ugyancsak téglalap alakú ablakok vannak A nyugati kockás fahaizolat háromszöaű ormán gömbből induló kettőskereszt finvelhető mea, • mely mint képi összetétel megismétlődik a keleti tornyok között is. A nyugati homlokzatra fönt egy kerek és alája kettő négyzetes ablakot véstek. Az ugyanitt észlelhető kapubejára' félköríves formát kapott. A székesegyház déli oldalán, a kockás lábazat fölött három téglalap alakú ablak van, amit építészetileg teljesen kiegészít a rombuszosan helyezett cserepes nyeregtető. A pecsétkép alatt 1691-es évszám olvasható a közéjük vésett rozetta díszítéssel. A leírt kompozíciót külső és belső levélfüzéres keretben szóválasztó rózsákkal ellátott betűszalag övezi, hol a körirat kezdetén egy görög kereszt áll. Körirata :+ SIGILLVM * MINVS * CIVITATIS * QVINQVE * ECCLESIENSIS *. A 17. század végén és a 18. század elején bizonyíthatóan használta a városi magisztrátus a pecsétet, amit a fennmaradt levéltári források (pl.: Bm. L. Pv. T. 36 b/c/1698. Dipl. sz., 47/1702. Dipl. sz.) igazolnak. Megjegyezzük, hogy a pecsétkép szerkezeti elrendezése kisebb különbségektől (pl.: ablakok formája) eltekintve - ami inkább a véset méretarányából adódik — azonosságot mutat a dr. Szőnyi Ottó által a „Pécs—Baranyamegyei Múzeum Egyesület" 1910-es Értesítőjében (III. évf. 122. p.) közzétett nagyobb Pécs városi pecséttel. ' Leírását lásd dr. Szőnyi Ottó: Pécs régi pecsétje c. munkájában. Pécs—Baranyamegyei Múzeum Egyesület Értesítője. III. évf. 1910. 122. p. Kiadta a Pécs—Baranyamegyei Múzeum Egyesület. 1910. Pécs. A pecsétkép eredetben a Pécsi Káptalani Levéltár őrzésében levő 1704. évi XLVI. fasc. 24. sz. iratán is látható, melynek leírás nélküli fényképes bemutatását Babies András tette közzé ,,A kamarai igazgatás Pécs városában 1686-1703." c. munkájának címoldalán (Pécs, 1937.). Itt kívánjuk megjegyezni, hogy Holub József: Pécs város pecsétjei c. dolgozatában a kép leírását és bemutatását ugyancsak közölte, de adataiban pontatlanul. Helyes a Szőnyi-féle ismertetés. 8 A „Felhasznált szakirodalom" 3. száma alatt közölt szerző munkájának megállapítása. 104. p. Ugyanezt igazolja dr. Babies András: Pécs város szabad királyi rangra emelésének története 1703—1780. c. munkája is. 9. p. II Lásd a 3. sz. jegyzetet. 67. p. 10 Az eddigi irodalmi forrásokban nem ismert Pécs városi pecsét ovális alakú, magassága 30 mm, szélessége 25 mm. A gyenge formázó munkára valló typarium-vésetében a székesegyház látható az alatta olvasható 1705-ös évszámmal. Levélfüzéres és vonalkeretes betűszalagjának felirata a rozettadíszítésnél kezdődik és betű, valamint szóelválasztó pontokkal tagolt. Körirata: * S . (igillum) MINVS CIVIT(atis) QVINQVE . ECCLESIENSIS. Eredetben a Bm. L. Pv. T. 26/1709. sz. iratán található meg. Közigazgatási használata a város és a püspök közötti erőviszony alakulása szempontjából érdekes, mivel iraton látható megjelenése előbb történt meg, mint az 1505-ös évszámot viselő pecsété. " Az 1505-ös évszámú Pécs városi pecsét mérete, vésete és körirata teljesen azonos az 1691-es kisebb pecséttel. A kettő közötti különbség csupán az évszám megjelölésében mutatkozik. Ismereteink szerint a városi tanács 1711-ben (Bm. L. Pv. T. 57/1711. sz.) használta először, ami 1779-ig (Bm. L. Pv. T. 40/1779. sz.) állandóan forgalomban is volt. Sem 1711 előtt, sem 1779 után nem találkozunk a pecsétkép lenyomatával a város közigazgatási irataiban. Osztjuk véleményünket Holub József és Babies András azon megállapításaival, hogy a városvezetés az 1505-ös évszámot viselő pecsét használatával kívánta bizonyítani és a közfelfogásban tudatosítani a II. Ulászló idejében kapott kiváltságokat, amit viszont hiteles