Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: A dualizmuskori iskolaállamosítási törekvések nemzetiségpolitikai vonatkozásai Baranyában (1898, 1906)

Baranyavári járási községek, melyekben állami iskola létesitése a Szlavóniával való közelség szempontjából volna kívánatos. a) Magyar nemzetiségű vagy magyar többségű községek: Laskó, Várdarócz, Bellye. b) Nem magyar nemzetiségű vagy legfeljebb magyar kisebbséggel bíró községek: Albertfalu, Laskafalu, Jenőfalva, Kisdárda, Dárda, Kácsfalu, Bolmány. A felsorolt községek közül az állami iskola Laskón, Várdaróczon, Laskafaluban, Jenőfalván, Kácsfaluban, Bolmányban I. rendű, Dárdán II. rendű, Albertfalun, Bellyén és Kisdárdán pedig III. rendű sürgősséggel volna létesítendő. Részletes adatok: 1. Albertlalu (III. rendű). Lélekszám: 1.208. Ebből magyar: 192 (16,0%), írni-olvasni tud: 666 (55,0%)- Főnemzetiségek: német, magyar. Felekezet: r. kath. A magyar anyanyelvűek száma 1890-ben 171 volt (14,6%), 1900-ban 193 (16,0%), kedvezőbb fejlődést mutat a magyarul tudók száma, 30,7%-ról 40,0%-ra. A községben r. k. jellegű magyar tannyelvű iskola van, ennek államosítása mégis kívánatos volna a végből, hogy a magyarság ügye itt a Sziavon határmenti vármegyének alsó részében, minél jobban megerősítessék. 2. Laskafalu (I. rendű) Lélekszám: 1.477. Ebből magyar: 69 (4,7%), írni-olvasni tud: 972 (65,8%). Nemzetiség: német. Felekezet: róm. katholikus. A csekélyszámú magyarság, valamint a magyarul tudók száma is gyarapodott. A községben r. k. jellegű német—magyar tannyelvű népiskola van; államosítása ugyanazon okból volna kívánatos mint az 1. számú községben. Megjegyzendő még, hogy az iskolának az 1903/1904. tanévben 193 mindennapi iskolába járó tanulója és csak 2 tanítója volt (1 tanító és 1 tanítónő). 3. Laskó (I. rendű). Lélekszám: 1.781. Ebből magyar: 1.725. (96,9%), írni-olvasni tud: 1.255 (74,4%)- Nemzetiség: magyar. Felekezetek: réf., róm. kath. Református hitfelekezetű magyar község, iskolája is református jellegű, magyar tannyelvű. Ez iskolában azonban az iskolai kimutatás szerint csak 95 mindennapi tanuló járt, jóllehet a tanköteles összeírás szerint a községben 173 mindennapi tanköteles van. A községbeli reformátusoknál elharapódzott egygyermek rendszer következtében évről-évre fogyó reformátusok számát a községbe letelepülő róm. kath. németek pótolják, ezért is kívánatos volna az állami iskola, hogy ezen fokozatosan beözönlő németség beolvadását elősegítse. 4. Várdarócz (I. rendű). Lélekszám: 1.088. Ebből magyar: 1.051 (96,6%), írni-olvasni tud: 718 (66,0%)' Nemzetiség: magyar. Felekezetek: réf., róm. kath. Református jellegű, magyar tannyelvű népiskolája van. A mindennapi tankötelesek száma 118, ezek közül azonban az iskolai statisztika szerint csak 78-an jártak iskolába, az iskolaügy javítása tehát nagyon is kívánatos volna. 5. ße//ye (III. rendű). Lélekszám: 1.210 Ebből magyar: 661 (54,6%), írni-olvasni tud: 861 (71,1%). Főnemzetiségek: magyar, német. Felekezetek: róm. kath., ref. A magyarságra eső arány az utolsó évtizedben nem javult, 1890-ben volt 697 magyar (55,1%). 1900-ban 661 (54,6%). A magyarul tudók számaránya némileg emelkedett, 84,2%ról 86,7%-ra. A községben kétféle felekezeti jellegű népiskola van: r. kath. és ref. jellegű, mind a kettő tiszta magyar tannyelvű, a r. kath. iskolának 80, a reformátusnak 37 mindennapi iskolás tanulója volt. 6. Jenőfalva. (I. rendű). Lélekszám: 365. Ebből magyar: 9 (2,5%). írni-olvasni tud: 262 (71,8%). Nemzetiség: német. Felekezet: róm. kath. A magyarság száma nagyon csekély, de a magyarul tudók aránya mégis javult 1890-ben 24,3% volt, 1900-ban 27,9%- örvendetes, hogy a lakosságnak túlnyomóan németsége daczára, a község által fentartott népiskola magyar tannyelvű. Itt tehát hihetőleg meg van a hajlam a minél gyorsabb magyarosodásra. Ennek előmozdítása azért is kívánatos, mivel a község közvetlenül a Dráva mellett Eszékkel szemben, Eszéktől alig 1 vagy 2 kilométer távolságra fekszik.