Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: A dualizmuskori iskolaállamosítási törekvések nemzetiségpolitikai vonatkozásai Baranyában (1898, 1906)

7. Kisdárda. (III. rendű). Lélekszám: 249. Ebből magyar: 14 (5,6%). írni-olvasni tud: 184 (73,9%). Nemzetiség: német. Felekezet: róm. katholikus. A községben a magyar anyanyelvű lakosság nagyon kis számú. Népiskolája r. k. jellegű s német—magyar tannyelvű. A mindennapi tankötelesek száma csak 34. 8. Dárda. (II. rendű.) Lélekszám: 2.904. Ebből magyar: 657 (22,6%), írni-ovasni tud: 1.583 (54,5%)- Főnemzetiségek: német, szerb, magyar. Felekezetek: r. kath., gör. kel. A magyarság aránya, valamint a magyarul tudók %-a is folyton gyarapodó, de csak mérsékelten, 1890-ben 550 (20,2%), 1900-ban pedig 657 (22,6) volt magyar, magyarul tudott pedig a lakosságnak 43,9 illetőleg 49,7%-a. A községben egy rom. kath. jellegű magyar és egy gör. kel jellegű szerb-magyar tannyelvű népiskola van. Az iskola államosítást az 1. sz. községnél említett indokokon felül még az a szempont is indokolja, hogy a község járási, nemkülömben járásbírósági és adóhivatali székhely. A községben a tanköteles összeírás szerint 329 mindennapi tanköteles gyermek van (ebből 104 magyar anyanyelvű). Az összes tanköteleseknek közel egy ötöde (64) nem járt iskolába; a magyarságnál azonban még sokkal rosszabb volt az arány, mert a 104 magyar anyanyelvű mindennapi tanköteles közül 34 volt iskolakerülő. 9. Kácsfalu. (I. rendű). Lélekszám: 2.280. Ebből magyar: 76 (3,4%). írni-olvasni tud: 1.131. Főnemzetiségek: német, szerb. Felekezetek: gör. kel., róm. kath., ág. 1890-ben a községnek 106 magyar anyanyelvű lakosa volt. 1900-ban 76 (4,7, illetőleg 3,4%)- A magyarul tudókra eső % azonban némileg javult (12,9%—15,5%). A községben egy r. kath. jellegű magyar tannyelvű iskola (104 mindennapi tanulóval és 1 tanítóval), egy ágostai német—magyar tannyelvű és egy gör. kel. szerb—magyar tannyelvű népiskola van. 10. Bolmány. (I. rendű). Lélekszám: 2.032. Ebből magyar: 157 (7,7%). írni-olvasni tud: 629 (31,0%). Főnemzetiségek: szerb, német, magyar. Felekezetek: gör. kel., róm. kath. ág. A magyarság összes száma valamint %-os aránya is a megelőző népszámlálás eredményéhez képest romlott (224-ről 157-re) illetőleg 12,2-ről 7,7%-ra.) Csökkent a magyarul beszélni tudókra eső % is. (26,7%-ról 24,5%-ra). írni-olvasni tudás tekintetében a község nagyon el van maradva. A községben most 3 felekezeti iskola van. Legnépesebb a gör. keleti, mely tisztán szerb tannyelvű; van továbbá róm. kath. horvát—magyar és ágostai német—magyar tannyelvű iskola. A magyar nyelvterület határán vagy annak közelében lévő községek, a melyekben az állami iskola szervezése a magyar nyelvhatár megerősítése, illetőleg kiterjesztése érdekében volna kívánatos. Hegyháti járásban: Hetvehely, Abaliget, Baranyajenő, Gödre, Mágocs. E községek közül az állami iskola Mágocson I. rendű, a többiekben III. rendű sürgősséggel volna létesítendő. Részletes adatok: 1. Hetvehely. (III. rendű.) Lélekszám: 532. Ebből magyar: 100 (18,8%), írni-olvasni tud: 294 (55,3%). Főnemzetiségek: német, magyar. Felekezet: r. kath. Magyar anyanyelvűek és magyarul tudók aránya egyaránt örvendetesen javul. A községben levő róm. kath. jellegű népiskola máris magyar tannyelvű. Megjegyzendő itt még, hogy a mennyiben a góriczai gyermekek iskoláztatását netalán nem lehetne elég jól megoldani a Bükkösdön létesítendő állami iskolával kapcsolatban, esetleg Hetvehelyen lehetne megkísérelni, ekkor azonban az állami iskola felállítása Hetvehelyen nem III. hanem I. rendű szükség volna, minthogy a góriczai 30-35 tanköteles gyermek most teljesen iskola nélkül van. 2. Abaliget. (III. rendű). Lélekszám: 744. Ebből magyar: 254 (34,2%), írni-olvasni tud: 463 (62,2%). Főnemzetiségek: német, magyar. Felekezet: róm. kath. Itt is mind a magyar anyanyelvűekre, mind a magyarul tudókra eső % szépen emelkedett. A községben róm. kath. jellegű népiskola van, mely máris magyar tannyelvű (a nyelv a III. osztálytól fogva magyar, kivéve a hittant, mely a német ajkúaknak németül taníttatik.) A községben a vallásalapnak lévén uradalma, ennek közreműködése a gyorsabb magyarosításra igénybe veendő volna. (Egykorú hivatalos másolat.) Bm. L. Főisp. ált. ir. 14/1907.