Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: A dualizmuskori iskolaállamosítási törekvések nemzetiségpolitikai vonatkozásai Baranyában (1898, 1906)

A felsorolt községek közül az állami iskola Torjánczon és Alsószentmártonban I. rendű, Petárdán és Beremenden II. rendű sürgősséggel volna létesítendő. Részletes adatok: 1. Petárda II rendű. Lélekszám: 1.066. Ebből magyar: 69 (6,5%). írni-olvasni tud: 454 (42,6%)- Nemzetiség: horvát. Felekezet: róm. katholikus. 1890-ben a községnek 92 magyar anyanyelvű lakosa volt, 1900-ban 69 (8,7 illetőleg 6,5%). Még jobban romlott a magyarul tudók száma 246-ról 150-re (23,2%-ról, 14,1%-ra). Az írni és olvasni tudás itt is nagyon gyenge lábon áll. A községben róm. kath. jellegű magyar tannyelvű népiskola van, melynek azonban a mennyire a népszámlálási adatokból következtetni lehet, nagyon kevés hatása lehet a magyar nyelv terjesztésére. Az állami iskola felállítása azért is kívánatos, mivel a községben az írni és olvasnitudás is nagyon gyenge lábon áll. 2. Beremend (II. rendű). Lélekszám: 2.128. Ebből magyar 561 (26,4%), írni-olvasni tud: 1.096 (51,5%). Főnemzetiségek: német, magyar, szerb. Felekezetek: róm. kath., g. kel., ref. A megelőző népszámláláshoz képest a magyarul tudók száma emelkedett (43,5%-ról 51,9%-ra), bár a magyar anyanyelvűekre eső arány némileg csökkent (27,3-ról 26,4%-ra). A községben 3 felekezeti iskola van: r. kath., és ref. magyar tannyelvű s g. kel. szerbmagyar tannyelvű. 3. Torjáncz (I. rendű). Lélekszám: 770. Ebből magyar: 37 (4,8%), írni-olvasni tud: 167 '(21,7%)- Nemzetisége: horvát. Felekezet: róm. kath. A megelőző népszámláláshoz képest úgy a magyar anyanyelvűek aránya (5,4%ról 4,8%ra), valamint a magyarul tudók százaléka is (15,5%-ról 15,1%-ra) hanyatlott. Az írni és alvasni tudás feltűnően gyengén áll, az egész vármegyében az egész vármegyében a legrosszabbul. A községben róm. kath. jellegű népiskola van, mely magyar tannyelvűnek van kimutatva, de ez aligha hihető el, tekintve, hogy ugyancsak az iskolai kimutatás tanúsága szerint a tanulóknak csak igen kis része tanult meg magyarul s az is csak töredezve beszélte a magyar nyelvet. 4. Alsószentmárton. (I. rendű). Lélekszám: 961. Ebből magyar 77 (8,0%), írni-olvasni tud: 277 (28,8%). Nemzetiség: horvát. Felekezetek: róm. kath., gör. kel. A magyar anyanyelvűek száma ugyan nem nagyon változott, de annál jobban terjedt a magyar nyelv ismerete, a megelőző népszámláláshoz képest a magyarul tudókra eső % 10,3%-ról 34,7%-ra emelkedett annak daczára, hogy az írni és olvasni tudás itt is nagyon gyenge lábon áll, A községben róm. kath. jellegű horvát—magyar tannyelvű népiskola van. A magyar nyelvterület határán vagy annak közelében levő községek, a melyekben az állami iskola szervezése a magyar nyelvhatár megerősítése, illetőleg kiterjesztése érdekében volna kívánatos. Szentlőrinczi járásban: I. rendű sürgősséggel Bükkösd (Goriczával) Részletes adatok: Bükkösd (és Goricza) (I. rendű). Lélekszám: 825 (142). Ebből magyar: 314, 38,1%, (9: 6,3%). írni-olvasni tud: 515, 62,4%, (45; 31,7%). Bükkösdön úgy a magyar anyanyelvűek, mint a magyarul tudók %-a némileg javult. A községben egy r. kath. jellegű, magyar tannyelvű népiskola van, ez azonban alig lehet kielégítő, minthogy az iskolának 100-120 mindennapi iskolás tanulójára csak egy tanító esik. Tekintettel erre a körülményre és arra is, hogy Bükkösd a baragyamegyei magyar nyelvterületnek szélén fekszik, kívánatos volna az iskola államosítása 3 tanítóval, hogy az egyik tanító a 7—8 kilométerre fekvő s ma teljesen iskola nélkül lévő Goricza községbeli gyermekeket taníthassa. E végből a bükkösdi állami iskola mellett egy oly ambuláns tanítót kellene szervezni, a ki időnkint átjárna Goriczára tanítani, minthogy ott már van iskolaépület, állami iskola, a mely azonban a tanulók csekély száma miatt már 4 év óta szünetei. Esetleg olyképen lehetne megoldani a dolgot, hogy a góriczai gyermekek menjenek át Bükkösdre (Hetvehely vasúti állomásig gyalog, innen pedig vasúton és itt a bükkösdi gyermekekkel együtt tanuljanak. Ez abból a szempontból helyesebb volna, mivel Bükkösd lakosságának jóval több mint egy harmada magyar lévén, a góriczai gyermekek megmagyarosodása is inkább volna remélhető.