Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: A dualizmuskori iskolaállamosítási törekvések nemzetiségpolitikai vonatkozásai Baranyában (1898, 1906)

viszonyba nem lehet hozni. Ennek azonban az a nagy előnye is lenne, hogy a Mecsekszentkúti német ajkú gyermekek rövid idő alatt teljesen megmjagyarosodnának. Néhány népesebb község a pécsváradi járásban, a melyekben az állami iskola létesítése a magyarság számának sajnálatos hanyatlása miatt volna kívánatos. Pécsváradi járásban: Pécsvárad, Püspöknádasd (Nádasd), Hidas. Fenti községek közül az állami iskola Pécsváradon I. rendű, Hidason II. rendű és Püspöknádasdon 111. rendű sürgősséggel volna szervezendő. Részletes adatok: 1. Pécsvárad (I. rendű). Lélekszám: 2.711. Ebből magyar: 1.152 (42,0%). írni-olvasni tud: 2.037 (74,8%). Főnemzetiségek: német, magyar. Felekezetek: r. kath., ref, Daczára annak, hogy járási székhely, úgy népességének összes számát, valamint a magyarság számát tekintve, hanyatló község. 1890-ben még 3.016 lakosa volt s ebből 1.341 magyar anyanyelvű (44,5%), 1900-ig az összes lakosság száma 2.741-re a magyaroké 1.152-re szállt (42,0%). A magyarul tudók abszolút száma is csökkent (2.405-ről, 2.244-re) s %-os aránya is csak nagyon gyengén emelkedett (79,7%-ról 81,1%-ra). A népesség számának csökkenését a főszolgabíró a phylloxera által okozott elszegényedésnek és elköltözésnek tulajdonítja. A községben 3 felekezeti népiskola van (róm. kath., réf., és izraelita) mindegyik magyar tannyelvű, még sem kielégítő a magyarosodás, ezért kívánatos volna az iskolákat államosítani. Megemlítendő még, hogy a község a Szekszárd—Bonyhád—pécsi állami közút mellett fekszik. 2. Püspöknádasd (III. rendű). Lélekszám: 2.484. Ebből magyar: 166 (6,6%), írni-olvasni tud: 1.712 (68,9%). Nemzetiség: német. Felekezet: róm. kath. 1890-hez képest a magyar anyanyelvűek száma 180-ról 166-ra csökkent, minthogy azonban az összes népesség is csökkent, a magyarság %-os aránya körülbelül változatlan maradt. A magyarul tudók száma ellenben elég örvendetesen emelkedett, (16,6-ról 33,4%-ra). A népesség összes száma 2.819-ről 2.484-re fogyott. A főszolgabíró a lakosság számának e nagymérvű csökkenését főleg a phylloxera pusztításának tulajdonítja, minek következtében a nagy számban volt kádáriparosok elköltöztek s a napszámosok bányákban kerestek munkát. A községben egy róm. kath. jellegű népiskola van, melynek I. és II. osztályában német, magyar a tannyelve, a III. osztálytól kezdve a hittanon kívül, minden tantárgyat magyarul tanítanak. Említésre méltó még, hogy a község a Szekszárd-Bonyhád—pécsi közút mellett fekszik. 3. Hidas (II. rendű.) Lélekszáma: 2.486. Ebből magyar: 144 (5,8%), írni-olvasni tud: 1.933 (77,7%). Nemzetiség: német. Felekezetek: ág. ev., ev. ref. A magyarul tudók száma itt is elég tűrhetően emelkedett, 22,6%-ról 31,2%-ra, a magyar anyanyelvűek száma azonban úgy abszolúte mint relative megcsökkent (197-ről 144-re), illetőleg (7,0%-ról 5,8%-ra). A község összes népessége is megfogyott 2.813-ról 2.484-ra. A főszolgabíró a népesség számának e jelentékeny csökkenését a születések csekély számával és a kivándorlással magyarázza. A községben egy tiszta magyar tannyelvű református és 2 német—magyar tannyelvű ágostai iskola van, a melyek közül az egyikben a reáltantárgyak állítólag mind magyar nyelven taníttatnak. — Ez iskoláknál egy közös állami iskolává való egyesítése kétségkívül jó eredménynyel kecsegtetne a község népességének magyarosodására nézve. Megjegyzendő még, hogy a község a Szekszárd—Bonyhád—pécsi állami közút mellett fekszik. Siklósi járási községek, melyekben állami iskola létesítése a Szlavóniával való közelség szempontjából volna kívánatos. Nem magyar nemzetiségű vagy legfeljebb magyar kisebbséggel bíró községek. Petárda, Beremend, Torjáncz, Alsószentmárton (Dráva szent marton).