Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: A dualizmuskori iskolaállamosítási törekvések nemzetiségpolitikai vonatkozásai Baranyában (1898, 1906)

od X. Bolmány községre vonatkozólag : Bolmóny községben a g. kel. iskolát illetőleg ugyanazt jelenthetem, mint a kácsfalusi gör. kel. iskolánál, ti. hogy a tannyelv szerb, a tanulók magyarul nem tudnak s így a szerb lakosság sem tud egyáltalán magyarul. Kiváló itt az ág. ev. iskola, hol a tannyelv teljesen magyar s a lakosság is magyarul beszél. A róm. kath. iskolában a tannyelv szintén magyar s a magyarosítás terén az eredmény itt is kielégítő. Állami iskola felállítása itt is szükséges volna, de itt is mint Kácsfaluban az egyes hitfelekezetek nem hajlandók iskoláik átengedésére, s így nem remélhető, hogy a felállítandó állami iskolába megfelelő számú tanköteles járna. Megjegyezni bátorkodom, hogy 1896. évi október hó 5-én 7360. szám alatt kelt a pécsi kir. Tanfelügyelő úrhoz intézett átiratomban különösen felhívtam figyelmét a járásom területén levő gör. kel iskolákra s kértem, hogy azokra vonatkozólag különösen gondos és hatályos felügyeletet gyakorolni szíveskedjék, mert ezek felszerelés és oktatási eredményben a törvényes várakozásnak nem felelnek meg. ad XI. Végül szabadjon még Méltóságos Főispán Ur egy a fent idézett kegyes rendeletéhez csatolt kimutatásban fel nem vett községre vonatkozólag javaslatomat a következőkben megtenni : Kiskőszeg község a Duna mellett fekszik, lakosainak száma 2582, mindennapi tanköteleseinek száma 326, s ennyi tankötelesnek rendelkezésére áll 2 tanerő és 2, 4 méter széles és 5 1/2 méter hosszú iskola helyiség. Természetes, hogy évek hosszú sora óta a tanítás meddő mert hisz a tankötelesek nem járhatnak hely hiányában iskolába, s így állandóan 200 tanköteles nem nyert oktatást. Ujabban akként történt a beosztás, hogy a fiú gyermekek délelőtt, a leányok délután mennek a tanításra, ennek dacára sem járhat azonban több mint 123 az első számú tanterembe — hol 183 tankötelesnek kellene lenni, a második számú tanterembe pedig 193 tanköteles helyett csak 83 — tehát a 200 tanköteles hely hiányában még mindig nem nyer oktatást, így is azonban oly zsúfolt az iskola, hogy a tanítás csaknem lehetetlenség. A község oly szegény, lakói többnyire a hajókoni napszám, halászat és szöllö művelésből élnek, szántó földjük alig van, összes pótadójuk pedig majd 100 %. Tehát sem a hitközség sem a politikai község az iskolát megépíteni s megfelelő számú tanerőt alkalmazni nem tud, ép ezért már sok évekkel ezelőtt mozgalom indult meg az iskola államosítása iránt de az egyház hatóság ellenkezésén mindig meg akadt az ügy, bár évekkel ezelőtt a róm. kath. iskolaszék kimondotta, hogy szükséges az iskola akár az egyház hatóság akár az állam építteti fel, az egyházi hatóság még nem tesz semmit s ezen körülmény annyira elkeserítette már a lakosságot, hogy az egyházi hatósággal tárgylásba bocsátkozni nem hajlandó s ha ezen községben állami iskola állíttatnék fel, remélhető, hogy az összes tankötelesek az állami iskolába járnának. Szükséges volna még az állami iskola a magyar nyelv terjesztése szempontjából is, mert magában Kiskőszeg községben a lakosság 3 nyelvű — magyar, német és horvát, s különösen ez utóbbi követeli legjobban a horvát tannyelvet és horvát tankönyvek beszerzését. Méltóságos Főispán Ur! A fent előadottak alapján szerény véleményem szerint. /. rendű sürgősséggel volna létesítendő állami iskola: Dárdán és K/s/cőszegen. //. rendű sürgősséggel : Ujlaskafalu telepítményen, Jenőfalván, Kácsfaluban és Bolmányban. Dárda, 1906. évi deczember hó 24-én Jilly Viktor főszolgabíró (Tisztázat.) Bm. L. Főisp. ált. ir. 14/1907.