Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: A dualizmuskori iskolaállamosítási törekvések nemzetiségpolitikai vonatkozásai Baranyában (1898, 1906)

Hegyháti Járás főszolgabírójának jelentése a főispánhoz a nemzetiségi lakosságú falvakban a magyar nyelv tanításának nehézségeiről Főispán Ur! Fenti számú rendeletére az illető jegyző illetve körjegyzők meghallgatása után jelentem, hogy Hetvehely, Abaliget, Baranyajenő, Gödre és Mágocs községek felekezeti iskolái a törvényes követelményeknek minden irányban megfelelnek, a mennyiben a magyar nyelv tanítása igen eredményes, a minden napi összes tankötelesek kivétel nélkül iskolába járnak, ezeknek hazafias szellemben való nevelése biztosítva van, tehát ezen községekben nincs szükség állami iskolák szervezésére. Tisztelettel megjegyzem, hogy most már Baranyajenőn is 2 tanító működik s így a magyar nyelv tanítása körül ott még nagyobb eredmény várható. Ellenben Ráczkozár és Mekényes községek ág. hitv. ev. felekezeti iskolái, daczára a 2—2 tanerőnek, olyannyira túlzsúfoltak, hogy itt a magyar nyelv tanítása a legjobb akarat mellett is teljesen eredménytelen, jóllehet a német ajkú lakosság szívesen megtanulná a magyar nyelvet, ha arra alkalma volna; itt tehát magyar nemzeti szempontból állami iskolák felállítása elengedhetetlenül szükséges, mert kellő számú tanerővel ellátott állami iskolával egy emberöltő alatt elérhető lenne az, hogy a most még majdnem teljesen németajkú lakosság a magyar nyelvet elsajátítaná s így a magyarság egy szorgalmas, munkás népet magába olvasztva nemcsak számbelileg, hanem közvagyonosodás terén is gyarapodnék. S á s d, 1906. évi deczember hó 24-én. Máthé Ödön fsz. h. (Tisztázat.) Bm. L. Főisp. ált. ir. 14/1907. 1906. december 27 A Pécsváradi Járás főszolgabírójának jelentése a főispánhoz az állami elemi iskolák felállításáról és a nemzetiségi lakosság oktatási helyzetéről Főispán Ürnak Pécs A vonatkozó kimutatást 2 példányban felterjesztve, jelentésemet a következőkben terjesztem elő: 1. Pécsvárad községben az állami iskola felállítását mellőzendőnek vélem, mert mind a három felekezeti iskolában úgy az évzáró vizsgákon, mint az egyes iskolai ünnepségek alkalmával szerzett személyes tapasztalatom szerint a magyar nyelv oktatása igen szép eredménnyel jár úgy, hogy a tankötelesek a magyar nyelvet mind bírják; mégis a siker állandó és fokozottabb biztosítása érdekében kívánatos volna itt egy állami óvoda felállítása, hol a gyermekek a magyar nyelvet elsajátítva, a minden napi iskolában annál nagyobb eredménynyel haladhatnának. 2. Püspöknádasd községben az állami iskola felállítása kívánatos volna, mert ott a felekezeti iskolában, úgy látszik, a magyar nyelv oktatására kellő súly fektetve nem lesz, mely körülményt szintén személyes tapasztalatom támogat, minthogy az ottani felekkel való érintkezés közben még az ifjabb nemzedék nem sajátította el a magyar nyelvet. 3. Ugyan ezen véleményt kell előterjesztenem Hidas községet illetőleg is. 4. A fent idézett számú rendelet utolsó bekezdésére való hivatkozással igen ajánlatosnak tartanám járásom egyik szintén jelentékeny községében, Véménden, mely a Mohács—TrefortDusztai törv. hat. út mellett fekszik, az állami iskola felállítását. Véménd községben ugyanis egy róm. kath. és egy gör. kel. felekezeti elemi iskola van, a róm. kath. iskolában három tanító 319, a gör. kel. iskolában 1 tanító 36 mindennapi tanköteles gyemeket tanít. A magyar nyelv tanításának eredménye a róm. kat. felekezeti iskolában gyenge, a gör. kel. iskolában pedig eredményről még beszélni sem lehet. Oka ennek az, hogy a róm. kath. iskolában rendszeresített 3 tanító a tankötelesek számához mérten kevés, ezen kívül, hogy a 3 tanerő