Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)
TANULMÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: A dualizmuskori iskolaállamosítási törekvések nemzetiségpolitikai vonatkozásai Baranyában (1898, 1906)
mi által az uradalom csakis morális kötelezettségének felelne meg a pusztáján alkalmazott cselédek gyermekeivel szemben. Ezen iskola üjlaskafalu és Ugles között a törvény hatósági út mellett volna felállítandó, annak felállítása ellen egyházi részről akadály nem gördíthetnék. ad VII. Kisdárda községre vonatkozólag : Kisdárda község tanügye teljesen elhanyagolt állapotban van ugyan, mert tanítója egy a magyar nyelvben teljesen járatlan iszákos egyén volt, a ki azonban ezen hibái miatt felettes hatósága által elbocsáttatván, egy újból választandó ügyes tanító az ott levő 35 tanköteles geyrmekkel képes lesz rövid idő alatt megfelelő eredményt felmutatni s a tanítást a rendes mederbe terelni. Állami iskola felállítása tehát szükségtelen. ad VIII. Dárda községre vonatkozólag : Dárda községben habár csak 2 év előtt épült meg újonnan 2 tanteremmel a róm. kath. felekezeti iskola, az állami iskola felállítása nemzeti szempontból is, de meg hogy az itteni német és szerb ajkú lakosság között, szélén a Slavon határnak (a buda-eszéki állami úton) már a magyar állameszme megszilárdítása, és különösen itt a Slavon határon nagyon is kívánatos magyarosítás érdekében halaszthatatlanul szükségesnek mutatkozik. Mint fentebb említem, a róm. kath, felekezet iskoláját tetemes anyagi áldozatok árán 2 tanteremre 1904. év folyamán megépítette s megfelelőleg berendezte, azonban Dárdán a mindennapos tankötelesek száma 245, levonva ezekből körülbelül 25 Ugles pusztai iskolába nem járó tankötelest, marad 220, jut tehát 1—1 tanterem illetve tanerőre majd 110. — ily nagy számú tankötelessel eredményt felmutatni, bármily buzgalmú s képességű is a tanító, a legnagyobb akarat s igyekezet mellett is teljes lehetetlenség. Megjegyzem, hogy a róm. kath. iskolában a tannyelv magyar s a magyarosítás terén igen szép eredményt érnek el a r. kath. tanítók. A gör. keleti iskola megfelelne ugyan 1 tanteremmel a tankötelesek befogadására, de sajnos, ezen tankötelesek a magyar nyelvben alig nyernek oktatást, az egész magyar tudományuk néhány legközönségesebben használt szóra terjed ki s 12 éves korukban az iskolából kikerülvén ezt is elfelejtik, úgy, hogy Dárda község szerb lakossága közül, beleértve öreget—fiatalt, férfit-nőt, nem hiszem 5% értene ha csak kevéssé is magyarul. 1896. és a következő években a dárdai iskolák államosítása tárgyában erős mozgalom indult meg azonban megtört a felekezetek illetve egyházi főhatóságok ellenállásán, kik is az államosítás elé mindenféle akadályokat gördítettek. Mindezeknél fogva, de meg azért is, mert Dárda község szegény, mind'en kiadását községi pótadóval fedezi, — a róm. kath. hitközség újonnan épült iskoláját is kölcsön pénzen építette, melyet még ma sem fizetett vissza s így egy újabb terhet a harmadik esetleg negyedik tanerő beállítása és tantermek építése által magára válalni képtelen, csakis az állam menthetné meg ezen határszéli fontos állami közút mellett fekvő, járási székhelyt képező község rohamosan hanyatlásnak induló tanügyét oly képen, hogy azt felekezeti jellegéből kivetkőztetvén, megfelelő osztályok felállítása s tanerők alkalmazása mellett állami kezelés és gondozásba venné. Ha pedig ez nem volna lehetséges, úgy feltétlenül legsürgősebben szükségesnek tartom a meglévő róm. kath. felekezeti iskolának esetleg állami segélylyel leendő fejlesztését. Nem akarok kitérni azon körülményre, hogy Dárda járási, járásbírósági, adóhivatali stb. székhely, tanerők hiányában az itt lakó nagyszámú s szegény tisztviselő alig taníttathatja még csak a 4 elemi osztályra is gyermekét. ad IX. Kácsfalu községre vonatkozólag: Az állami iskola felállítását ezen határszéli tisztán német és szerb lakosságú községre véve úgy közművelődési mint hazafias nemzeti szempontból szükségesnek és kívánatosnak tartanám, de előre is jelzem, sem a szerb, sem az ág. ev. sem a róm. kath. hitközség nem hajlandó iskolájának állami kezelésbe való bocsátására, a felekezeti iskolájukat minden esetben fentartanák, s így nem remélhető, hogy a felállítandó állami iskolába megfelelő számú tanköteles járna. Az itt helyi gör. kel. iskola tannyelve szerb, az ág. ev. iskolában csaknem egészen német, csakis a róm. kath. iskola mutat fel a magyarosítás terén kiváló eredményt, ennek folyománya, hogy a gör. keleti, ág. ev. lakosság magyarul egyáltalán nem - vagy ha igen, úgy nagyon keveset tud. Nehézséget okozna ezen községben az állami iskola felállítását illetőleg a község fekvése, mert a község több mint 4 klmtr. hosszú s mindhárom felekezetű lakosság külön-külön, egymástól elszigetelten lakik s így az állami iskola felállításához a hely meghatározása is nehézségbe ütköznék.