Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: A dualizmuskori iskolaállamosítási törekvések nemzetiségpolitikai vonatkozásai Baranyában (1898, 1906)

iskolából kikerülvén, — később is a magyar ajkú lakossággal folytonos érintkezésben lévén, - a magyar nyelvet nem felejtik, sőt még fokozottabb mértékben sajátítják el, — úgy, hogy Bellye községben nem igen akad német ajkú lakos ki a magyar nyelvet tökéletesen ne beszélné, - igaz ugyan, hogy német nemzetiségét nem vetkőzi le soha, de ennek oka főképen az, hogy vallás különbség folytán a magyarral nem házasodhatnak össze soha. Való ugyan, hogy a magyar és német lakosság itt is kevesebbedik évről-évre, mert az egy gyermek rendszer, ennek fő oka pedig abban rejlik, hogy igen kevés földjük van, s annak is egy részét évről-évre elönti a Duna és Dráva árja, mert úgy Bellye, mint Jenőfalva és Kopács község - mintegy végvárai a magyarságnak itt Horvátország szélén - nincsenek a nagy vizek ellen töltés által megvédve s így lassan lassan pusztulnak. Ugy az ev. ref. mint a r. kath. iskola teljesen megfelel, a hitfelekezetek iskolájukat átadni semmi szín alatt nem hajlandók. ad V. Albertfalu községre vonatkozólag: Albertfalu községben állami iskola felállítását szükségesnek tartom. A róm. kath. iskola, úgy az épületre, a tantermekre, a felszerelésre, valamint a tanerőkre nézve is nemcsak teljesen megfelelő, — de olyan, hogy hozzá hasonlót az egész környéken nem lehet találni. Az iskolában kezdve már az első osztályban minden tantárgy kizárólag magyar nyelven taníttatik, a magyarosítás és magyarosodás igen szép eredménnyel halad előre, s ezért magyar nemzeti szempontból nem tartanám szükségesnek állami iskola felállítását. Az iskolából kilépő tanulók mind beszélnek magyarul, ma már a lakosság 2/3 része beszéli a magyar nyelvet. A lakosság igen békés természetű, nemzetiségi hajlamai nincsenek, jó hazafiak, — nem tartanám helyesnek az iskolájuk megbolygatását mert ez visszahatást keltene s a magyarosodásra kárral járna. A hitfelekezet - biztosan állítom — iskoláját semmi szín alatt át nem adja — sőt az is bizonyos, hogy ha az állam mégis állítana fel állami iskolát, - a szülők nem fogják gyer-' mekeiket az állami iskolába járatni. Ugyanezekért véleményem szerint Albertfalu községben állami iskola felállítása mellőzendő lenne. ad VI. Laskafalu községre vonatkozólag : Laskafalu község róm. kath. felekezeti iskolája a 169 mindennapi iskolába járó tankötelessel, két tanteremben egy tanító és egy tanítónő vezetésére van bízva. Az iskola épület és tantermek megfelelőek, a tanulók iskolai előmenetele dicséretes az oktatási nyelv magyar s ezen teljesen német ajkú község ifjúsága — dicséretére mondva az ügybuzgó tanítónak — a magyar nyelvben teljesen járatos. A községben magában tehát állami iskola felállítása felesleges. Sajnos azonban, hogy ezen községhez tartozó s attól majd 3 klmtr. távolságra fekvő ,,Ujlaskafalu" telepítvényen lakik a fenti mindennapi iskola kötelesek közül mintegy 34, kik a nagy távolság miatt csakis kedvező időjárás mellett látogathatják az iskolát, s így ezen tankötelesek a tanulásban nagyon visszamaradnak. Tekintettel azon körülményre, hogy ezen tisztán vagyontalan német napszámosokból álló, s mintegy 340 lakost 34 mindennapi s 11 ismétlő iskolai összesen 45 tankötelest számláló telepítvény Laskafalu községtől majd 3 klmtr. távolságra esik, tehát az iskola látogatása az év folyamán alig pár hónapig lehetséges, de még nemzeti szempontból is — a mennyiben, ezen telepítvény egy fontos Dráva—Beremend—siklósi törvényhatósági út mellett — szerb lakossággal bíró községek között (Dárda, Kácsfalu, Bolmány) Magyarország határán, Verőcze vármegyéhez közel fekszik, ajánlanám itt egy állami iskola felállítását. De még közelében ezen telepítvénynek, attól 1/2 kilométerre fekszik a Dárda községhez tartozó s a Schaumburg Lippe uralkodó herceg tulajdonát képező „Ugles" puszta, hol a mindennapos tankötelesek száma évről-évre 30—40 között változik, s hol a dárdai uradalom ez ideig iskolát nem emelvén, — az iskola köteleseknek 5,14 klmtr. távolságra eső dárdai iskolát kellene látogatniok, nagyon természetes azonban, hogy a nagy távolság miatt a legtöbb nem jár iskolába, mert nem képes naponkint oda és vissza majd 11 kilométernyi utat megtenni s így itt is majd 30 tanköteles nő fel oktatás nélkül s a nélkül, hogy magyarul tudna, mert ezen gyermekek szülei — a pusztai cselédek — többnyire szerb és horvát nemzeiségűek, magyarul egyáltalán nem beszélnek, így tehát itt missiót teljesít az állam ha gyermekeiket megmagyarosítaná az által, hogy az alig 1/2 klmtrre fekvő Üjlaskafalu telepítvényen egy egytantermű állami iskolát emelne, melyben az otthelyi 34 és a pusztai 30 tehát több mint 60 mindennapos iskola köteles rendes oktatást nyerhetne. Felszállítandó volna a dárdai uradalom, hogy a felállítandó iskola és tanítói lakáshoz szükséges területet úgy kert illetményt az Ujlaskafaluban fekvő birtokából ingyen bocsássa az állam rendelkezésére, továbbá adja az építéshez szükséges anyagot, téglát, fát stb. stb.,