Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: A dualizmuskori iskolaállamosítási törekvések nemzetiségpolitikai vonatkozásai Baranyában (1898, 1906)

A Baranyavári Járás főszolgabírójának jelentése a főispánhoz az állami iskolák felállításáról és a nemzetiségi kérdésről Főispán Ur! Fenti szám alatt kelt rendeletére van szerencsém véleményes javaslatomat a következőkben előadni : ad I. Laskó községre vonatkozólag : Laska községben az állami iskola felállítása szükségtelen, mert a csekély számú bevándorló németség teljesen elmagyarosodik, a magyarság elnémetesedésétől tartani egyáltalán nem lehet, a lakosság más nyelven mint magyarul nem beszélvén, ezen nyelvet a letelepedett idegennek el kell sajátítania — de még a németség nem is telepedik le Laskó községbe, csakis az uradalmi cselédek képezik a német és szerb elemet, míg a róm. kath. elemet a magyar ajkú iparosság és a község határában fekvő főherczegi uradalmi területeken, tanyákon elszórtan lakó szomszédos, (Bácskertes, Bács—badrog vármegye) községbeli bérlők; utóbbiak eredetileg tótok voltak, de évtizedeken át teljesen megmagyarosodtak, úgy, hogy ma már csakis kiejtésükön vehető észre, hogy nem magyar volt eredetileg az anyanyelvük. Laskó községben és a hozzá tartozó tanyákon a legutóbbi összeírás szerint találtatott 168 mindennapi tanköteles, ezek közül 98 jár iskolába, 70 pedig nem. Ugyanis Laskó községhez tartozó s Frigyes főherczeg tulajdonát képező u. n. „rétségben" elszórtan tanyákon laknak a Bácskertes községből átszármazott uradalmi bérlők, kik csaknem kizárólag kerti vetemények termelésével foglalkoznak, s ők többnyire szerződésük értelmében csakis a munka idő alatt laknak a bérletükön s egy részük télen haza is megy Bácskertes községbe, s ezeknek gyermekei nem járhatnak az iskolába, mert Laskó községtől 5—10 klmtr. távolságra laknak; — ezeknek gyermekei teszik ki az iskolába nem járó 70 tankötelest, kiket azonban a tankötelesek összeírásába fel kellett venni, mert az összírás eszközlése idejében itt tartózkodtak és csak december, január, február és esetleg még március hónapokban vannak csak távol. Ha állami iskola állíttatnék is föl, úgy ezek a nagy távolságok miatt ekkor sem látogathatnák azt. ad //. Várdarócz községre vonatkozólag: Várdarócz községben szintén nem tartom indokoltnak az állami iskola felállítását. Igaz ugyan, hogy ezen községben ma már számos a felekezet nélküli család, de ezek gyermekei az iskolából kizárva nincsenek, s azt látogatják is rendszeresen, az iskola megfelelő, s kellő tanerővel rendelkezik. Várdarócz községhez tartozik a főherczegi bellyei uradalom „dunai" pusztája, honnét a tankötelesek rendesen bejárnak az iskolába, így tehát 80 tanköteles rendes oktatást nyer, azonban itt is hasonlólag Laskó községhez az u. n. „rétségben" lakó, s oda áttelepedett bácskertesi bérlők gyermekei összesen körülbelül 38 tanköteles a nagy távolság miatt az iskolát nem látogathatja, télre ezek is haza mennek nagyrészt Bácskertesre lakni, csakis a tavaszi munkálatok megkezdésekor jönnek tanyájukra vissza. Hogy a magyarság száma úgy Laskó, mint Várdarócz községben évről évre fogy, az az elharapódzott egy-gyermek rendszernek tudható be. Megjegyzem tisztelettel, hogy sem Laskón, sem Várdaróczon az ev. ref. hitfelekezet az iskolát nem hajlandó állami kezelésbe átadni. ad III. Jenőfalva községre vonatkozólag : Jenőfalva községben indokolt volna egy állami iskola felállítása, a mennyiben a jelenlegi iskola úgyis államilag segélyezett községi iskola a lakosság szegény, a néhány vízi malmát kivéve főleg fuvarozásból él, az iskola helyiség nem megfelelő s újat építeni saját anyagi erejéből képtelen. Közvetlen Eszék várossal szemben feküdvén — attól csakis a Dráva választja el s olyan mintha Eszék külvárosa volna, ép ezért a lakosság nem is igen magyarosodik, mert főleg csakis az eszékiekkel érintkeznek. . A tannyelv jelenleg teljesen magyar, de csak egy év óta, a mióta az új tanítónő működik. •ad /V. Bellye községre vonatkozólag : Bel|ye községben állami iskola felállítása nem indokolt, ugyanis ezen községben van egy ev. ref. és egy róm. kath. felekezeti iskola, mindkét iskolában a tannyelv teljesen magyar, a németajkú róm. kath. tankötelesek már évek óta az iskolában teljesen elmagyarosodnak,