Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: A dualizmuskori iskolaállamosítási törekvések nemzetiségpolitikai vonatkozásai Baranyában (1898, 1906)

A Szentlőrinci Járás főszolgabírójának jelentése leendő állami elemi iskolák felállításáról, valamint a nemzetiségek helyzetéről Méltóságos Főispán Ur! Tiszteletteljesen jelentem, hogy Bükkösdön állami iskola felállítását czélzó tervezetet nem tartom elfogadhatónak, mert ámbár tanterme a 102 tanköteles gyermek befogadására nem, hanem csak 55 tanköteles befogadására alkalmas, mégis, miután felekezeti (rk.) jellegű, - ki van zárva, hogy a felekezet beleegyezését adja az államosításhoz. Szükségtelennek tartom ezen helyen az iskola államosítását, mert, bár a népszámlálási adatok szerint a község lakosságának 2/3-ad része német nyelvűnek van jelezve, a valóságban ezen rész is teljesen bírja a magyar nyelvet, kiejtése is correct, tőzsgyökeres magyar, a mi bizonysága annak, hogy a magyar nyelv ezen községben teljesen meghódította a német nyelvet. Kivihetetlennek tartom azt, hogy akár ambuláns tanító alkalmaztassék, mert különösen téli időben az 5.23 km távolságban levő Goricza község territoriális viszonyai miatt az odajutás majdnem lehetetlen, — akár, hogy a goriczai iskolások Hetvehelyről vonaton menjenek Bükkösdre, lévén Goricza Hetvehelytől messzebb, mint Bükkösdtől. A vezetésemre bízott járás 72 községének lakossága 5 község kivételével teljesen magyar; a Verőcze vármegyével határos rész lakossága ev. ref. vallású, ezeknél a magyar nyelvhatár megerősítése az ottani magyar faj jellegénél fogva nem szükséges. A járás északnyugati részén a hegyháti járással szomszédos községek német nyelvűek. Itt volna helyénvaló állami iskola felállítása, és pedig Ibafa községben, mely község lakosainak száma 674, nyelvileg, — kivéve a pusztai cselédeket, — német. Az iskola községi jel!egű, egy tanteremmel, melyben azonban csak 50 tanköteles fér el, bár azok száma 105, Ezen iskola államosítását egyébként a község már kérte, a vonatkozó iratokat a közigazgatási bizottsághoz terjesztettem fel, hol azok 2862/1906. szám alatt feküsznek. A kiállított kimutatásokat csatolom. Szentlőrincz, 1906. évi deczember 22.-én. Kiváló tisztelettel : Horvát István főszolgabíró (Tisztázat.) Bm. L Főisp. ált. ir. 14/1907. 1906. december 24 Siklósi Járás főszolgabírójának jelentése a főispánhoz a hatósága területén létesítendő állami elemi iskolákról és e falvak problémáiról Főispán Ur! A kívánt kimutatás 2 példányának csatolása mellett előterjesztésemet a következőkben teszem meg (Lásd a következő dokumentumot. Sz. L.) 1. A Slavoniával való közelség szempontjából állami iskola létesítése kívánatos volna elsőrendű szükségességgel Beremend, Kásád, Petárda és Torjáncz községekben; mert a magyarul tudók, úgy az írni és olvasni tudók a lakosság számához arányítva még nagyon kevesen vannak; Beremendnél figyelembe veendő, hogy a község elég erős forgalmú közút mellett fekszik, heti piacza van, körjegyzői székhely, a szomszédos községeknek ezekkel mintegy központját képezi és rom. kath. iskolájában kevésnek látszik a két tanerő: a magyarul tudás a rom. kath. és a gör. kel. iskolákban még nem teljesen kielégítő; — Kásád, Petárda és Torjáncz községekben a magyar nyelv tanítási eredménye gyönge és ezen három község úgy Slavonia, mint a baranyavári járás felől horvátnyelvű községekkel van állandó összeköttetésben, a folytonos érintkezés és összeházasodás a magyarnyelv terjedését nagyon