Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)
TANULMÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: A dualizmuskori iskolaállamosítási törekvések nemzetiségpolitikai vonatkozásai Baranyában (1898, 1906)
akadályozza; ezenfelül Kásádon a zálogos pusztai cselédgyermekek, Torjánczon pedig a gör. kel. vallású czigányok nem járnak iskolába. Alsöszentmárton községben véleményem szerint az állami iskola csak másodrendű szükségességgel volna létesítendő, mert a jelenlegi tanítónak ép a magyar nyelv tanításában való működése teljesen kielégítő és ezen községet majd minden oldalról magyar községek veszik körül, a jövő fejlődésre való tekintettel azonban mégis szükséges az állami iskola különösen a gör. kel. vallású czigányok iskoláztatása szempontjából is. 2. A magyar nyelv terület határon fekvő községek közül elsőrendű szükségességgel Vókány községben kellene az állami iskolát létesíteni, mert ezen községben még nagyon kevés a magyarul tudók száma; a tankötelesek számához kevés a két tanerő és gyönge a magyar nyelv tanítási eredménye; másodrendű szükségességgel még Ivánbattyán, Kisjakabfalva, Németpalkonya és Villánykövesd községekben volna állami iskola létesítendő, mert a magyar nyelv tudása ezen községekben még nagyon gyönge lábon áll és nagyon lassan halad előre. Ezen 2. pont alatt nevezett községek a baranyavári, mohácsi és pécsi járások felől sok idegen nyelvű községgel határosak, s a folytonos kölcsönös érintkezés és összeházasodás nagyon hátráltatja a magyar nyelv terjedését. Villánykövesd községnél még figyelembe veendő a sok idegen nyelvű munkást foglalkoztató kőbánya és mészégető is. 3. Végül szükségesnek látnám még állami iskolának mielőbbi létesítését Üjbezdán községben is, van ugyan községi iskolája és lakossága csekély kivétellel magyar, de a község csak nagy áldozattal tudja fönntartani iskoláját, amire pedig épp a magyarság érdekében nagyon is szükség van, mert minden oldalról idegen-horvát nyelvű községekkel van körülvéve és lakásainak jó része a Slavoniai Belistye és más községek gyáraiban jár munkára. Ezen községre vonatkozó további adatokat pótlólag fogom fölterjeszteni. Siklós, 1906. december hó 24. Krasznay Mihály főszolgabíró (Tisztázat.) Bm. L. Főispáni ált. ir. 14/1907.