Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK TÖRTÉNETÉRŐL - Krisztián Béla—Timár György: Adatok a magyar—szlovák művelődéstörténeti kapcsolatokhoz (Papanek György)

27 Dr. Nagy Lajos szíves közlése a Batthyány-Montenuovo uradalmi levéltár forrásai és a Conscriptio Domestica-k alapján. Pöstényi: 51, vö: Hnt. 1907. 29 A „Baranya Monográfia" sorozathoz készülő „Baranya megye földrajzi nevei" c. kötet népesedéstörténeti összefoglalói és a hozzá készült cédulakatalógus. M A pécsi egyházmegye, a pécsváradi apátság területén az esztergomi püspökség s végül a szerzetes rendtartományok. 31 Katolikus Lexikon III. 370, IV. 324. 32 Sziklay: 105. 33 Fricsi Adóm: Jezsuiták működése Baranyában a 17. sz. folyamán. Előadás az 1979. okt. 29—30-án Siklóson rendezett „Regionális és művelődéstörténeti kutatások a Dél-Dunántúlon" c. konferencián. 34 Brüsztle: I. 33. 33 Galambos F.: A pécsi jezsuiták működése 1687-1728. Bp. 1924; - Pinzger F.: Emlékezzünk régiekről. A Pécsi Pius Gimn. 1934/35., 1936/37. évi értesítője és a Pécsi Pius Gimn. 1940/41. évi Évkönyve. Brüsztle: I. 91-107. old. található lajstromok. " A trencséni jezsuita noviciátus anyakönyve. Bevezette és közrebocsátotta Petuch Antal S. J. Bp. 1942. 319. szám alatt. 38 Pöstényi: 47. 39 Adataikat lásd Brüsztle köteteiben. A kötetek végén névmutató található. 40 Timár Gy.: Szentlőrinc környékének iskolatörténeti adataiból. Baranyai Művelődés. 1969 jún. 121. p. '

ll Schematismus Quinqueecclesiensis. 1842. 183. 42 Sándor L.-Timár Gy.: Pécs város 1780. évi szabad királyi oklevele. Baranyai Helytörténetírás. 1981. (Kézirat.) 53 Gál Podd'umbiersky (62. lap) 6 nevet sorol fel. Sajnos itt is pontatlan. Két név Brüsztlénéi nem szerepel (Rádek és Potosniak); Friválsky a veszprémi egyházmegyéből jött át, származását nem sikerült ellenőrizni; Snopek István Zala megyei születésű, nyilván nem szlovák, hanem szlovén volt; Bobok Pál (sz.: 1731) pozsonyi születésű, valószínűsíthető, hogy szlovák. Említi még e dolgozatban is szereplő Záhora Mártont. ''' Ezek felsorolásával nem terhelhetjük meg a dolgozatot. Brüsztle köteteiből elég felületes gyűjtéssel mintegy 50-et sikerült kiírni. '" Borsy Károly kéziratban lévő Klimo bibliográfiája 165 tételt tartalmaz. 46 Angyal E.: Magyar—horvát kapcsolatok a historiográfiában. Értekezések, 1969. II. Tanulmányok a Dél-Dunántúl történetéből. Bp. 1970. 81-83. '

r

' Angyal E.: 82. w E vita összefoglalását lásd Püspöki Nagy: 60—62. E témakörben több előadás hangzott el Szegeden 1979. márc. 7—9. megrendezett „Magyar őstörténeti tudományos ülésszak"-on; ezzel kapcsolatos Szőke Béla Miklós idézett cikke, továbbá Kristó-H. Tóth: A legrégibb Naum-legenda és a magyar honfoglalás. Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica. LVIII. Szeged, 1977. 13. lap stb. Vi Brüsztle: I. 6. 5. 30 A „Libellus" Koller—Szalágyi-féle kiadásáról a magyar tudományos irodalom sajnálatos módon megfeledkezett. Nem említi Gombos: Catalogus Fontium Históriáé Hungariae-ja (3448. szám), mely csak a Pauler—Szalágyi-féle közlést ismeri. (Magy. honf. kútfői p. 301313.) Mint kiadást figyelmen kívül hagyja a Gombosnál említett Pertz- és Potthast-féle katalógus is. 51 Sziklay: 166. 52 Szalágyi: I. 116. 53 Szalágyi: I. 117. 54 Szalágyi: I. 142-162. 55 Szalágyi: I. 201-208. 56 Timon Sámuelről lásd Sziklay: 141. és Püspöki Nagy: 60. 57 Szalágyi: II. 88-92. v Itt Szalágyi hivatkozik Procopius Caesariensis: De moribus Germanorum, num. 42. 59 Papanek életrajzi adatait megtaláljuk: Brüsztle: IV. 62; Pöstényi; Décsy Gy.; Tibensky 1953: 49 skk. 00 Papanek Márton unokanagybátyja volt Papanek Györgynek. (Pöstényi: 47.) 1,1 Bibliográfiai adatait lásd Csekey: Pécs és Baranya bibliográfiája, 1485. szám. 62 Pöstényi: (Prvy slovensky historik = Az első szlovák történész.)