Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK TÖRTÉNETÉRŐL - Krisztián Béla—Timár György: Adatok a magyar—szlovák művelődéstörténeti kapcsolatokhoz (Papanek György)

.GEOGRAPHICA rjESCRlFTÍÖ COMITATUS, J3ÄRANYENSIS INFERÎORI HUNCARIiE TRANSDANUBIANI INGRKMIATI N E C N ON EPITOME vlClSSITUDINUM , ET RERUM MEMORABILIUM COMITATUS BARAN YENSIS B T LIBERAI REGLBQUE URBIS P B R GBORGIUM

^PAPAN

SK »AB.OCHUM OLAftZIENSBM PR BS BYT BRUM DIORCBS» QUINQUB • ECCLESIKK&U C O N C

1N N A TA AMMO JRI CHRISTI MDCCLXXXm. Q— tffrtimint Ctfim JOtf* Cnjkré Vi m,*fit. QUirOUE. KCCLBIIIS, r? PB joua» JoâWpki Zagel Trpafraph. prir. 1715. Papanek: Baranya vármegye leírása. (Címoldal) továbbá a csehektől és a karantánoktól kölcsönzött fejedelmek azok, akiket honi szlovákságunk királyaiként mutat be. Téved tehát a szerző . . ."

8í Szalágyi a Nagymorva birodalom határairól vallott nézetét, melyet korábbi könyveiben már megírt, a negyedik könyvében ismételten és nagyon pontosan kifejti: „Gyakran emlegetjük Magyarországnak azt a részét, amelyet egykor Moráviának neveztek, mely a Duna északi oldalán a Morva folyótól egészen a Garamig és a Kárpátokig terjed ki. A régi Moravia e leírásából az olvasó bizonyára megérti, hogy mi e királyság határaiból kizárjuk azt a tartományt, amelyet ma Morva őrgrófságnak neveznek."

8

'

1 Majd valamivel lejjebb így folytatja: „Bizonyos magyar évkönyvek elmondják,

8

' hogy a magyarok bejövetele idején a Garam és a Tisza között Salán bolgár herceg uralkodott... Egyáltalán nem látom be, hogy Moráviát a Garamon túlra kellene kiterjeszteni."

86 A szlovák eredetkérdés és a Nagymorva birodalom kérdésének megvitatása Pécsett—Baranyában ezzel voltaképpen lezárult. Papanek, aki Szalágyival szemben oly hévvel védelmezte a szlovákok őslakos voltát a Kárpát-medencében, a Nagymorva birodalom fekvésének kérdésében az állásfoglalásnál elbizonytalanodott. Papaneknek bizonyára éppen olyan jóleshetett olvasni Bíborban született Konstantin tudósítását a Szerémségnél kezdődő Moráviáról,

8

' mint Morva Dalimii 1615-ben írt verses Krónikáját a Rajnáig húzódó Moráviáról.

88 Ugyanakkor nyilván szimpatizált Szalágyi álláspontjával is, amely szerint pontosan Papanek szülőföldjével azo-